Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1907

— 25 nehéz bánatban is megtalálják a megvigasztalódás enyhítő balzsamát. De velük volt az Ur! Különös is sokszor az élet iróniája ! Csendes megnyugvással beszéli ma Benka Gyula, hogy igen sokszor lett volna itt hagyni Szarvast. Hitták Pozsonyba, Eperjesre, Iglóra, Békéscsabára s ő leginkább azért nem ment, mert növekvő kis családját nem akarta kitenni a költözködéssel járó veszélyeknek. S Íme ő itt maradt, gyermekei pedig kettőnek kivételével mind elköltöztek tőle. Pedig sokszor nagyon kecsegtető kilátások csábították őket. Így különösen Csabára hívták erősen őt és Zsilinszky Mihályt; nekik kellett volna szervezni, talpra állítani a sok nehézséggel küzdő csabai algimnáziumot. De Tatay István felvilágosító s jóakaró szavaira, hogy mily előnyök vannak tényleg egy olyan régi és már erősen fejlődő főiskolánál szemben egy a fennmaradás nehézségeivel küzdő intézettel : mindakatten Szarvason maradtak. Pedig még Purcsiék is várták különösen Benka Gyulát, hogy majd, mint az öreg Purcsi fejezte ki magát előtte, őket is akkordba fogja szedni.

Még tán irodalmi munkásságáról kellene szólanom. Legtöbbet dolgozott a szarvasi főiskola értesítőjébe, nagyobbrészt neveléstudományi czikkeket. Megírta a szarvasi főgimnázium történetét, sokat irt és ma is ir a helyi lapokba. Dalokat költ és dallamokat szerez. A közéletnek és társadalomnak szívverését még ma is érzi s a felszínen mutatkozó eszméknek és eseményeknek hatása alatt indulókat alkot magának és látogatóinak gyönyörűségére.

Még azt kell memlitenem, hogy 40 éves tanári munkájának évfordulóját az egész szarvasi és megyei társadalom ünnepelte, mikor Ő Felsége I. Ferencz József apostoli királyunk a Ferencz József rend lovagkeresztjével tüntette ki. Az ünneplésre összesereglett sokada-