Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1906

hamvai épen a reformatio évfordulójának napján kerültek vissza hazánk földjébe, hogy még szentebbé tegyék ez áldott földnek minden porszemét. A nemzetnek bámulatra méltó lelkesedése minden érdeklődést és minden figyelmet annyira lekötött ez időben, hogy az okosság parancsa volt a gimnáziumi épület felavatásának ünnepélyét elhalasztanunk. Kevésbbé féltünk a beállható rossz időtől, mint az érdeklődés hiányától, midőn a rendezőség az ünnepi meghívókat közeli és távoli vidékre szét- kiildé. Nem csalódtunk. Szép számmal összejöttek, az iskola fenntartó testületéinek képviseletében méltóságos püspökünk Scholtz Gusztáv, nagyméltóságu felügyelőnk Zsilinszky Mihály, a fenntartó három egyházmegye főesperesei, felügyelői, Békésmegye főispánja Dr. Fábry Sándor, egyháziak és világiak, községek és iskolák képviselői, az intézet egykori tanítványai mindenfelől.

A felavatási ünnepély templomban, iskolában, hang- versenyteremben s táncteremben folyt le. A tanuló ifjúságot a tanári kar vezette fel a közeli ó-templomba, melyet zsúfolásig megtöltött a vidéki vendégsereg és a helybeli közönség. A templomi ünnepélynek volt isten- tiszteleti, majd utóbb iskolai része. Az istentiszteletet alkalmi közénekkel nyitottuk meg, mire az oltár előtti imát Csepregi György főesperes mondotta a vallásos bensőség mindenkit lekötelező nagy buzgóságával. Meg- zendült erre a második karzaton a tanulói daloskor messze múlt által megszentelt szép éneke a „Veni Sande“ Látszott az arcokon, hogy a szöveg gondolat menete áhitatos fohászba olvasztotta össze a jelenlevők nagy részét, midőn érthetőleg kicsendült az összhangzos énekből e pár szó :

„Veni sancte spiritus ! Reple tuorom corda fidelium, qui per diversitatem linquarum cunctarum gentes in uni- tate fidei congregasti.“

30