Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1905

speie dich an!“ változik a szín és ismét ott látjuk a lovagot, a ki a szörnyíí álom után gyorsan eltávozik szolgájával. Mi történik Elgával? a gróffal? Erre nem kapunk feleletet. Elga dämoni jelleme nincs eléggé kidomborítva, tetteiről csak hallunk. A gróf gyámjának felkeltése nem elég leleményes: a véletlenül elejtett sze- lenczéből kiesett arczképe Oginszkynak vezeti nyomra. Megemlítendő, hogy a darab csupán hat jelenetből áll.

Nemrég jelent meg utolsó regéje, a mely különös czímet visel: Und Pippa tanzt! (1906). A közönséget a napilapok már jó előre figyelmeztették a készülő darabra és a közönség feszült figyelemmel hallgatta végig az első előadást, annál inkább, mivel ismét regéről volt szó. Sokat ígért, keveset nyújtott. Annyira titokzatos, annyira simbolikus, hogy nem értjük. Tartalma körülbe- lől a következő: Egy kis sziléziai korcsmában kártyáznak a közeli üveghuta munkásai (Innen az alczim: Üveghuta-rege). Az olasz Tagliaszoni is köztük van. Egyre nyer. (A monda szerint a velenczeiek felkeresték Sziléziát és elvitték oda az üvegkészítés mesterségét). A játéknak szemtanúja a gyárigazgató is, a ki a nagy hideg miatt tért be a kocsmába. Száz márkát ajánl fel Taglia- szoninak, ha megengedi, hogy leánya — Pippa — most, éjnek idején tánczoljon. Az olasz beleegyezik. Erre megjelenik a kedvetlen, álmos Pippa. Véletlenül betoppan Michel Hellriegel is, egy utazó iparoslegény, aki hosz- szan, szótlanul nézi Pippát. Aztán Pippa tánczol. A jelenlevők feszült figyelemmel nézik a szép leány szilaj tánczát. A munkások összekülönböznek az olaszszal, mert rajtakapják a hamis játékon; dulakodás támad, Ta-jliazoni elmenekül, a munkások üldözőbe veszik és egy fájdalmas kiáltás a távolból jelzi, hogy Pippa atyját leszúrták. Az árva leányt az öreg Huhn hurczolja kunyhójába, ahonnan a fiatal Hellriegel megszökteti. Az