Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1905

megélhetésével, a háztartás gondjaival stb. mit sem törődik; rokonszenviinket sehogy sem tudja megnyerni. Öngyilkossága gyengeségének a tanujele, másrészt szerencse, mivel családját megmenti a pénzügyi zavartól, feleségét pedig a boldogtalan házasság nyűgétől. Mahr Anna kedves, meggondolt, óvatos, okos lány, aki átértve lehetetlen helyzetét, Vockerat marasztalásai dacára nehéz szívvel távozik.

A dráma haladást mutat a compositió szempontjából; a kontrastok háttérbe szorulnak, a nyelv elveszti naturalisztikus színezetét, a mi biztosította a színpadon való megjelenést, mert ez a költő első nyilvános színpadon előadott darabja (Deutsches Theater 1891.)

Itt megemlékezhetünk Hauptmann két novellájáról is, czímük: „Bahnwärter Thier (1887) „Der Apostel“ (1890; könyvalakban mindkettő 1892). „Thiel“ a német novellaköltészet gyöngye. A becsületes, vallásos vasúti őr első feleségének halála után újból megnősül, hogy árván maradt kis fia (Tóbiás) sorsán könnyítsen. A dur- valelkü asszony azonban szidalmazza, bántja mostohafiát. Elfojtott dühvei nézi az őr fia rossz sorsát; pokolnak érzi családi tűzhelyét, egyetlen vigasza a hivatalos szolgálat, mikor egyedül van gondolataival. Tóbiás mostohája gondatlansága következtében a robogó vonat kerekei alá kerül és elpusztul. A gyermekét rajongásig szerető Thiel őrjöngve fejszét ragad, megöli feleségét és csecsemőjét.

Triviális mese ez is. Kiválóságát másutt kell keresnünk. Hauptmann ott is felfedezi a poezist, a hol a modern kultúra azt kiirtani látszott: az őrház, a sínpárok, a robogó vonat leírásában. A robogó vonat élni lát szik, akárcsak Zola mozdonya vagy Sudermann gőzgépe. Íme; „az a sötét pont az égen, ott, hol a vágányok összeérnek, egyre nagyobbodik. Pillanatról pilla-