Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1905

9

ez. históriai drámájával, melynek hamburgi előadása után országos hírnévre tesz szert. Úgy látszott, hogy Schiller óhajtott utóda. — Későbbi pályája azonban nem felelt meg a hozzáfűzött várakozásnak. A Hohenzollern-család történetéből vett darabjai miatt a servilismus vádjával illették, holott a tárgyválasztásnál belső meggyőződése és az uralkodóház iránti határtalan lelkesedése vezette. Utolsó nagy, de nem tartós sikerét 1896-ban aratta „Heinrich und Heinrichs Geschlecht“ ez. darabjával. Felületes lélektana és hiányos motiválása daczára nagytehetségíí költő, ki nemes pathosza mellett mindig gondot fordít a színpadi hatásra.

A német naturalistikus költészet 1885-ben kezdődik, legnagyobb virágzását Hauptmann pályájának első felében éri el, ma már meghaladottnak tekinthető. Mielőtt nevezett költő müveinek tárgyalásába bocsátkoznék, ismerkedjünk meg előbb a naturalismus eredetével, eszthe- tikai elveivel, eszközeivel, czéljával, jó és rossz tulajdonaival, a költészetre és társadalomra gyakorolt hatásával.

II.

A naturalizmus szerint a művészet czélja a gondos, részletező, aprólékos természethűség; tárgyait rendesen a rút köréből meríti, nem ismer sablont s eredetiségre törekszik. Csiráira az angol irodalomban (Kingsley) akadunk; tulajdonképeni hazája Francziaország. Dumas fils, Flaubert, Daudet határozott követői ez iránynak, szalonképessé Zola teszi. Következnek a skandinávok: Björnson, Ibsen, Strindberg, kik Németországban még a francziák előtt honosodtak meg (Strindberg kivételével.) Az oroszok közül Turgenjew már a 60-as években ismeretes ott; utolsóknak Tolstoi és Dostoiewsky jelentkeznek. Ezekből táplálkozik a német naturalismus. Idegen hatások — idegen elemek!