Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1905

10 Mint minden irodalmi termék, úgy a naturalismus produktumai is a korviszonyokban lelik alapjukat, fel­bukkanásuk a kor vezető eszméivel áll szoros össze­függésben. A jelenkori német társadalom mozgatója pedig: a proletariátus és bourgeozia harcza. E jegyben született a jelenkori német költészet s ennek a nagy­szerű társadalmi evolutiónak legmarkánsabb kifejezője a naturalistikus költészet. Politika — helyesebben nem­zetgazdaságtan — és költészet itt lépnek egymással érintkezésbe, a költő kénytelen-kelletlen belekerül az áramlatba, mely magával sodorja, még ha nem is eskü­szik föl a „vörös lobogóra.“ Megjegyzendő azonban, hogy a költők nagy része maga is vallja a sociál-de- mokráczia több lényeges tanát s így önkéntelenül iro­dalmi forradalmárokként szerepelnek. Ott találjuk Biilow herczeg estélyein a jelenkori német dráma két legkima­gaslóbb képviselőit: Wildenbruch Ernőt és Hauptmann Gellértet. Amott a császárért lelkesedő, a régi nagyság dicső képeivel eltelt Wildenbruch, emitt a takácsok nyo­morán feljajduló Hauptmann. Egy világ választja el a két költőt. És mégis! Wildenbruch is lerójja adóját a kor szellemének — egyik darabját neki áldozza fel. Minden hibája és félszegsége mellett van valami nagyszerű ez újabb Sturm és Drang komor, vigasztalan költészetében. E termékek csak ilyen légkörben lehetségesek: össze­függésben állanak a jelen kultúrájával, sociális és poli­tikai áramlataival. Nem a „nemzeti“ a jelszó, hanem a „nemzetközi.“ A naturalismus internationális hajlama szembeszökő. Érdeklik a sociális és lélektani problémák, melyek az — embert foglalkoztatják. Minduntalan felhangzik a pa­nasz, hogy a német naturalisták követik, szolgailag utá­nozzák franczia, norvég, orosz mintáikat; sajnálattal ta­pasztalják műveikben a nemzeti szükségletek átérzésé-

Next

/
Thumbnails
Contents