Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1904

110 —

Számtant heti 3 órában. Bevezetés-. Mennyiség szám és számsor. Az algebra jelei. Mennyiségek számbeli értékeinek meghatározása helyettesítés által. Egyetemes mennyiségtani alaptételek.

Alapműveletek algebrai egész számokkal és kifejezésekkel Összeg szorzata és a belőle folyó tételek. A h;.t ány fogalma. Különbség és a negativ számok. Egy és több tagnak összeadása és szorzása. Osztás fogalma egy és többtagúak osztása.

Számrendszerek Tizes számrendszer. Római számirás. A négy alapművelet a tizes számrendszerben.

A számok tulajdonságai. Az oszthatóság főbb tételei — ismer tetöjelei. Törzsszámok és törzstényezök. Legnagyobb közös osztó s a legkisebb közös többszörös

Törtszámok A tört fogalma és fajai. A törtek átalakítása. Összeadás, kivonás, szorzás és osztás törtekkel. Tizedes törtek. Számvetés tizedes törtekkel. A közönséges és tizedes törlek kapcsolata.

Az elsőfokú egyenletek tárgyalása.

A végzett tananyag köréből megfelelő számú házi feladatok s havonként egy iskolai dolgozat.

Tankönyv Miklós Gergely : Közönséges számtan és algebra I. R. Tanár: Hraskó.

d) Az éneklést és Zenét heti 3 órában. Még pedig:

1. Ének. Hangképzés, hangközök, ütenyés, könnyű rytmikus és dallamos gyakorlatok. Egyházi ének Kézikönyv : Sztankó Béla „Énekiskola“ 1, rész.

2. Zene Zongora-játék. A zenéről általában. Hangjegy, kulcsok, vonalrendszer, módositójegyek, ülemfajok. Skálák, ezek képzése, ujjrakása, ujjgyakorlatok. Kézikönyv : Bartalus J. „Előkészítő zongoraiskolája“ és Czerny Wiener Lehrmeister“ és I. f. Tanár : Lévius.

11. osztály.

a) Ezen osztálybeliek a gymnasium VI osfályával együtt tonu’ták a vallást, az egézségtants gyakorolták a rajzolást és tornázást (Lásd ezen „Értesítő III. czikkely A. és B. alatti részt); külön tanulták.

b) a magyart, heti 4 órában. Stilisztika Névy László írásművek elmélete ez, kézikönyve alapján Lehr : Arany Toldija tartalmilag és szerkezetileg fejtegetve és négy éneke emlékelve. Ügyi-