Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1902
— 17 ink olyan közhasznú és maradandó alkotásairól, melyek mint szikla a rohanó árból, kiemelkednek. Ma a szarvasi ág. hitv. ev. fögymnasium fennállásának százévét ünnepeljük. Ünnepiünk úgy, hogy a visszaemlékezés szárnyain fölemelkedünk a 100 év magaslatára s hálás lélekkel megemlegetjük elődeink azon alkotásait, melyek ősi gymnasíumunk kifej 1 ésére s megerősödésére befolytak. Engedjék meg t. hallgatóim, hogy e pilanatban én emeljek szót, ki kora árvaságomban az iskola árvája, utóbb tanítványa, tanára és igazgatója gyanánt ötvenöt évet éltem át ez intézet falain belül. Vallásos meggyőződéssel állítom, hogy száz éves fögymnasiumunkat fejlődésében isten vezette, segítette s megáldotta akkor, midőn élére annyi jeles, buzgó, köle- lességhü férfiút küldött, mint a hányán kormányozták ez intézetet száz év alatt s dolgoztak annak kötelékében. Megnyílott e fögymnasium 1802. október 2-kán. Előbb 32 éven át Mezöbcrényben, utóbb G8 éven át Szarvason fejlő ezen főgymnasiumunknak sorsára befolyt száz év alatt 18 esperes, 17 felügyelő, 16 igazgató s az igazgatók beleszámításával 70 tanférfiú. És e tervezők s munkások díszes seregét egy czél gondolata hatotta át, hogy legyen az Alföldön, az itt erősödő ág. h. evangélikusoknak jól szervezett, vallásos szellemű középiskolájok. Az intézet megalapításában mégis döntő része volt Szimonidesz János esperesnek, Klaniczay János temesmegyei alispánnak és egyházmegyei felügyelőnek és Boczkó Dániel szarvasi lelkésznek, kik a tervezgetésben szerények, a kivitelben bátrak és kitartók lévén, bátorságot és önbizalmat öntöttek kétkedő kortársaikba. Az iskola anyagi erősödését előmozdította özv. Wenkcheiin Lászlóné született Rosenfeld Karolina báróné, ki óvek bosszú során át segélyezte a gymnasiuinot és fizetési pótlékokkal serkentette annak 2
