Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1901

számú tanulók tanítása. Ember dolgozott, Isten segített! A kegyes lelkű, protestáns vallásu özvegy bárónő nem- csak lakást adott kastélyában Skolka András igazgatónak, de élte fogytáig pénzzel, tűzi fával, fűtövei, gabonával segítette úgy a szerényen díjazott tanárokat, mint a jobb tanulókat. Nagy segítsége volt az iskolának Major Pálban, a báró Wenckheim-család jószágigazgatójában, ki az iskolai élet minden mozgalmáról s égető szükségeiről hiven értesítette a jő lelkű úrnőt. Annál inkább megtehette ezt Major Pál, mert öt tette meg a fentartó egyházmegye a főgymnasium pénztárosának és gazdájának. A mezöberényi lelkészek pedig a Németországból ide szakadt nagy tudományu Oertel Zachariás példájára szintén nagy áldozatkészséget mutattak abban, hogy részint lakásuk nélkülözhető részét átadták közétkezö helyül, (Zacharidesz tót lelkész) részint díjtalanul részt vettek a tanítás munkájában. (Berey István ev. ref. lelkész) Skolka András, ki már előbb Szarvason a Tessedik Sámuel lelkész által emelt és soha eléggé nem méltányolható áldozatkészséggel fentartott gazdasági iskolában (practico-oeconomicum institutum) jó hirü tanárként volt ismeretes, hogy a megnyitandó gymnasiumba munkás tanártársakat szerezzen, felutazott Pozsonyba, Modorba s onnan Procópius Pált és Dobrowodszky János sárvári levitát megszerezte s leküldte Berénybe. Maga azonban súlyos beteg lett és csak Karácson táján jutott haza reá nehezen váró iskolájához. E miatt késett is az iskola megnyitása. Ezért 1802. október 2-ikán indult csak meg a tanítás 22 tanulóval és három tanárral. A beteg Skolka helyett a tanítást és igazgatást a tudós Oertl Zachariás lelkész vállalta magára s vele együtt működtek Dobrowodszky János, Procópius Pál és Krizs György tanárok. Az előadott tantárgyak voltak a Boczko Dániel által készített tanítási tervezet alapján: a tudományok enkyk-