Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1901

9

lopaediája, lélektan, logika, költészettan, latin nyelv, földrajz, természetrajz, vallás, egyháztörténet és világtörténet. Skolka megérkezte után a német nyelv, a számtan, a rajz és természettan, a bibliai könyvek olvastatása és hittani és erkölcstani tételek feletti szabad vitatkozások is elövétettek. A különböző osztályokba más intézetektől átjövő tanulók nagyobbjait tanította Oertl és Skolka, a közép osztályokat Dobrnwodszky és Krizs, a kezdőket Procópius és kisegítő gyanánt Dlhy Márton, ki rövid egy-két évi próbálkozás után Dobrowodszkyvíil néptanítói állást vállalt, mert ott jobb és biztosabb évi díjazást kapott.

Ezen tanítási tervezet részleteit, úgy a mint azt Boczkó Dániel kidolgozta, ma nem ismerjük. De a tantárgyak fölsorolásából következtetünk arra, hogy nagy- gyából földolgozta a Mezöberényben megnyílt gymnasium azt az ismeretkört, melyet a középiskolának fogalmánál és rendeltetésénél fogva föl kell dolgoznia. Sőt annyiban túl is lépte a mértéket, hogy a biblia olvastatása és magyarázata mellett a felső osztályok növendékeivel hittani és erkölcstani kérdések felett a tanárok jelenlétében vitatkozásokat is rendezett. Kiérezhetö ugyan ebből is a felekezeti érdek, mert ezzel is a tanítványokat a protestáns egyház hitelveiben és erkölcsi életnézetében akarták megerősíteni tanáraik.

Skolka András, a fejlő gymnasium éltető szelleme, mindent elkövetett az Alföld ezen egyetlen ág. hitv. ev. fögymnasiumának emelésére. A Zacharidesz lelkész pa- rochiáján megnyílt déli étkező (alumneum) mellett esteli ellátást, sőt tanári felügyelet mellett benlakást (internatus) is tervezett. Meg indult e vállalat; de részint a tanulók létszámának ingadozása, részint a pénzérték csökkenésével (devalvatio) általánosan érzett elszegényedés utóbb e vállalatnak útját bevágta.

A virágzásnak indult s eléggé látogatott intézetnek