Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1901

7

Szarvason tarlóit egyházmegyéi közgyűlést a békés-bá- Tinti egyházmegye és itt elhatározták, hogy az Alföldön, jnég pedig a három nyelvű Mezöberényben gymnasiumot nyitnak. Boczkó Dániel, szarvasi lelkész, ki már évekkel előbb foglalkozott ez eszme érlelésével, kész tanítási tervvel és a fentartásra vonatkozó számításokkal állott elő, mit a közgyűlés helyeslőleg elfogadott. Ott a közgyűlés előtt tettek a lelkesebbek kötelező Ígéreteket, hogy minő évi összegei ajánlanak föl a létesítendő iskolára s határozatikig kimondták, hogy a lelkészek és tanítók e czélra a gyülekezetekben és ismerőseik körében gyűjtést indítsanak. A gymnasiumot létesítő békés-bánáti egyházmegye egyszersmind megtette a lépést arra nézve, hogy az 1 79<» — 91 -ik XXVI. törvényezikkely alapján

I. Ferencz király Ö Felsége az intézet létesítéséhez az engedélyt megadja. És ebben hamar czélt értek. Nehezebb volt azonban az iskola létesítéséhez kellő pénzalapot előteremteni. A felajánlott és vidékszerte gyűjtött összeg az alkalmazandó tanárok fizetésének biztosítására éppen nem mutatkozott elégnek, nem hogy abból az iskola jövőjét biztosiló fentartási alapot lehetett volna teremteni. A szervezők azonban ennek daczára bátran néztek a jövő elé, bízva az intézet élelképességében, mely majdan teljesítendő szolgálataival teremt magának áldozatkész közönséget.

Az új intézetben a tanítás 1802. október 2-án nyílott meg.

Se tekintélyes pénzalap, se alkalmas iskolai épület, se kellő szánni tanárság.

E feltűnő hiányok daczára élt és fokozódott az intéző férfiakban a protestáns köznevelés ügye iránti szeretet és törhellen munkakedv. A német lelkész lakásán, a templomban, özvegy Wenckheirn László báróné, született Rosenfeld Karolina kastélyában indult meg a csekély