Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1901

nyes feladatnak, annyira felfokozták a szarvasi fögymna- sium belső értékét, hogy innen (ól méltán hazánk jobb gymnasiumai közé volt sorozható. Az is kiváló szerencséje volt a szarvasi fögymnasiumnak, hogy egykorácsú erőteljes tanárai évtizedeken át együtt maradtak. Se halálozás, se önkéntes kilépés nem igen zavarfa meg az együttműködő tanárok összeszokott s baráli egyetértésben együtt élő gárdáját, mi a didaktikai és paedagogikai hatás tervszerűségére is kedvezöleg befolyt. 1874-ben tanári állásáról lemondott Zsilinszky Mihály, hogy nemes becsvágyának megfelelő foglalkozási körbe lépjen, melyen őt a megérdemlett kitüntetés hamar fölkereste és dicsőséggel koszoruzta. Helyét Chovan Károly előbb selmeczi tanár foglalta el. Utóbb Sarlay János is más foglalkozási kört nyitott magának s helyét Moravcsik Géza foglalta el. E fiatal munkaerővel fokozódott a fögymnasium életereje s vonzó hatása.

De a fentartó egyházmegye körében is sok változás állott elő rövid idő alatt. A fögymnasium lelkes barátja, a tanárkar őszinte pártfogója, a békési egyházmegyének tudományban, jellemben, tekintélyben, szervező erőben kiváló alakja, Haviár Dániel esperes, elhalt (1867.) Örökét dr. Szeberényi Gusztáv békéscsabai lelkész vette át, ki midőn Székács József elhaltával a bányai egyházkerület püspöke lett (1873.) helyét Sárkány János szarvasi papnak engedte át. A felügyelői székbe báró Podmaniczky Frigyes után Kemény Mihály, majd Osztroluczky Géza váltották föl egymást, kik mindannyian versenyeztek a protestáns köznevelés szolgálatában. Ez idöbenvolt a szarvasi fögymnasium tanulóságban legnépesebb. (565 főnyi.)

Nagy változást idézett föl aztán az 1883. XXX. tör- vényczikkely szentesitése, mely a középiskolák életét s hatáskörét országosan szabályozta. Autonom intézeteinknek is alkalmazkodniok kellett a kor fokozódó követelményei-