Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1899

— 11 a betegek gyógyítására van istentől elküldve. A Megváltó szellemében kell a jó tanárnak is működnie, mikor oly konokságof, csalfaságot, bizalmatlan megátalkodást, gonosz­ságot talál egyik-másik tanítványánál, mely legfőbb aka­dálya lehet annak, hogy az ilyen tanuló kötelességeinek igazán eleget tehessen. Sokszor elhárítjuk a hanyagságot, ha annak okait kifürkészszük és eltávolítjuk. Hányszor oka a tanuló szorgalmi hanyatlásának az, hogy nem vesz- szük figyelembe fáradságos törekvéseit, hogy nem méltat­juk azt a csekélyke sikert, mit neki nagy munka árán is nehéz volt felmutatnia. Mily sokszor elkedvetleníti a ha­mar csüggedöt azon körülmény, hogy nem minden eset­ben kisérhetjük figyelemmel jó akaratú fáradozását. Ki aztán korával járó fejlettlenségénél fogva úgy is alig tudja megérteni a tanulás életre való szükségét, ha csak ritkán foglalkozunk vele, hamar kizökken a fáradságos munkából. Aztán könnyebb nem dolgozni, mint fáradságos napi munkát következetesen gyakorolni. így terjed a szorgalom hanyatlása ott, hol kivált túlnépes gymuasiumokon az ifjúkkal naponként s óránként való foglalkozás a tanárra nézve szerfelett nehéz. — Hányszor oka továbbá a tanuló szorgalmi hanyatlásának a tanulói szoba rendezetlensége, az együtt lakókkal való érintkezés háborító befolyása, a társak közönye, gúnyolódása, irigykedő ellenszenve s rossz példája ? És váljon nem tudna-e mind ezeken a bajokon segíteni okos intézkedéseivel a helyzetről kellőleg tájéko­zódó tanár? Kezdetben, a tanév elején kell e bajokon segítenünk azzal, hogy látogassuk tanulóinkat otthonuk­ban. Mert apróbb hibák s vétkek észrevétlen gyülemlésé- böl keletkeznek aztán a nagyobb bajok. Minő nagy sze­rencse és jótétemény aztán a tanulóra, ha a nevelés ügyeit szivén hordozó tanár rögtön, vagy legalább hamar észre­veszi az apróbb hibákat s megteszi azok ellen a lehető óvó intézkedéseket. Elválasztja a kedvezőtlenül fejlő s egymást mérgező egyiittlakókat, összehozza azokat, kik egymást kisegíteni képesek s jő akaratú ellenőrzés gya­korlásával ébren tartja tanítványainak tudatában azon meggyőződést, hogy minden ballépésüket ismeri s mig tiltakozik mind az ellen, mi a tanulókat feladataiktól elté­ríti, zavarja, rontja, másrészt örömmel észre veszi, méltá-

Next

/
Thumbnails
Contents