Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1899
— 11 a betegek gyógyítására van istentől elküldve. A Megváltó szellemében kell a jó tanárnak is működnie, mikor oly konokságof, csalfaságot, bizalmatlan megátalkodást, gonoszságot talál egyik-másik tanítványánál, mely legfőbb akadálya lehet annak, hogy az ilyen tanuló kötelességeinek igazán eleget tehessen. Sokszor elhárítjuk a hanyagságot, ha annak okait kifürkészszük és eltávolítjuk. Hányszor oka a tanuló szorgalmi hanyatlásának az, hogy nem vesz- szük figyelembe fáradságos törekvéseit, hogy nem méltatjuk azt a csekélyke sikert, mit neki nagy munka árán is nehéz volt felmutatnia. Mily sokszor elkedvetleníti a hamar csüggedöt azon körülmény, hogy nem minden esetben kisérhetjük figyelemmel jó akaratú fáradozását. Ki aztán korával járó fejlettlenségénél fogva úgy is alig tudja megérteni a tanulás életre való szükségét, ha csak ritkán foglalkozunk vele, hamar kizökken a fáradságos munkából. Aztán könnyebb nem dolgozni, mint fáradságos napi munkát következetesen gyakorolni. így terjed a szorgalom hanyatlása ott, hol kivált túlnépes gymuasiumokon az ifjúkkal naponként s óránként való foglalkozás a tanárra nézve szerfelett nehéz. — Hányszor oka továbbá a tanuló szorgalmi hanyatlásának a tanulói szoba rendezetlensége, az együtt lakókkal való érintkezés háborító befolyása, a társak közönye, gúnyolódása, irigykedő ellenszenve s rossz példája ? És váljon nem tudna-e mind ezeken a bajokon segíteni okos intézkedéseivel a helyzetről kellőleg tájékozódó tanár? Kezdetben, a tanév elején kell e bajokon segítenünk azzal, hogy látogassuk tanulóinkat otthonukban. Mert apróbb hibák s vétkek észrevétlen gyülemlésé- böl keletkeznek aztán a nagyobb bajok. Minő nagy szerencse és jótétemény aztán a tanulóra, ha a nevelés ügyeit szivén hordozó tanár rögtön, vagy legalább hamar észreveszi az apróbb hibákat s megteszi azok ellen a lehető óvó intézkedéseket. Elválasztja a kedvezőtlenül fejlő s egymást mérgező egyiittlakókat, összehozza azokat, kik egymást kisegíteni képesek s jő akaratú ellenőrzés gyakorlásával ébren tartja tanítványainak tudatában azon meggyőződést, hogy minden ballépésüket ismeri s mig tiltakozik mind az ellen, mi a tanulókat feladataiktól eltéríti, zavarja, rontja, másrészt örömmel észre veszi, méltá-