Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1898

— 8 —

hogy midőn tovább, más vidékre szólítja őket hivatásuk, tanaiknak hódoló, képzett, lehetőleg külföldet bejárt tanítók nyerjenek elhagyott helyeiken működési tért, kik hitben erős, meggyőződésben szilárd uj tagokat neveljenek a megalapított gyülekezetnek. De mind a szószék, mind az iskola szükségszerűen hozza magával, hogy a tanítások ne csak a múló szó szárnyain éljenek, hanem maradandó Írásba foglaltassanak, s ez úton is tovább terjesszék az uj hitelveket és ismereteket. így alapítják az első reformátorok nyomtató műhelyeiket, melyek közül néhány — köztük Írónké rövid idő alatt országos hírre emelkedik, kezdetben egyedül a megújított hit éldekeit szolgálva, a század közepétől kezdve általában az irodalom szolgálatába állva. így lesznek a reformátorok a magyar irodalom tulajdonképeni megalapítóivá, s igy lesz a hitújítás kora a magyar irodalom első virágzásának korává.

A reformátorok ily vallásos és tudományos érdekből fakadt munkálkodásának és törekvéseinek eredménye tehát a 16-ik század felvirágzó irodalma. Mert tényleg az irodalmi emlékek legnagyobbrészt vallásos tartalmúak, s csak kisebb számmal foglalnak helyet emlékeink között a történeti énekköltésnek, a történeti és tudományos irodalomnak s a megszülető szépprózának termékei. Ámde annál nagyobb érdemeket szerzett irodalmunk érdekében s annál többet végzett az alapvetés nehéz munkájából c században az, a ki nem engedte tehetségét egyoldalúan a vallási dolgok részéről lefoglaltatni, a ki tollával nem kizárólag a megújított vallás szolgálatába állott, hanem megértve az idők intő szavát az irodalom egyébb terein is működött, általában az irodalom felvirágoztatásán fáradozott.

Ilyen érdemes alakja a reformátió századának Heltai Gáspár kolozsvári pap.

Mintaképe a hitjavitóknak. De nem az élesszavú, vitázó és sokszor erőszakosoknak, hanem a szelidlelkületü