Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1898
- 41 — hatalmasabb befolyást gyakorolna egyesek személyes alakulására, fokozódó munkakedvére, jellemesedésére, hálás szeretetére, tanáraihoz való ragaszkodására, mint az osztályozásnak az a ridegsége, mely ma csaknem egyedüli fegyvere nem kevés tanárnak, midőn a tanulót munkára serkenteni s magaviseletében irányítani kívánja. Pedig formaság ez éltető szellem nélkül, melynek ellenében a tanár és tanuló közötti személyes érintkezés bensösége és elevensége volna a legjobb orvosszer. Bizonyosan ilyen napi kérdése a gyinnasiumnak a revideált és maholnap fokozatosan életbe léptetendő országos tanítási tervezet is, melyhez már előzetesen oly sokan hozzá szóltak. Most már minden hozzászólástól tartózkodom. Tartóz- kodom pedig azért, mert a bevégzetl tényekkel szemben hasztalan dolog a hozzászólás. Velem együtt igen óhajtottuk volna bizonyosan sokan, ha az alsó osztályokban a heti órák száma lejjebb szállíttatott volna még egyes tantárgyak terjedelmének korlátozása, sőt elhagyása által is. Ezen óhajr tás azonban most már marad kegyes kívánatnak, melyet figyelembe fog venni a tapasztalatokban gazdagodó jövő, ha majd belátatja az intéző körökkel, hogy a tantervi magas követelmények nem állanak arányban a tanulóság korával járó korlátolt munkaképességével és átlagos értelmi fejlettségével. Tartózkodom továbbá most már minden bírálattól, mert meg vagyok győződve, hogy úgy a legjobb, mint a netán apróbb fogyatkozásokkal született tanítási tervezel életképességét az alkalmazott tanárok szakképzettsége, ügyszeretete, az ifjúság iránt táplált emberbaráti jóakarata, az intézet jó hírnevének becsülése, a teljesített kötelességek nemes dicsöségvágya s a mind ezekben rejlő személyes felelősség érzete teszi igazán tartóssá és hatalmassá. Erre nézve korunk, mely az ifjú tanár nemzedék képzésére nűnd több gondot s mind nagyobb áldozatot fordít,
