Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1898
- 42 — a legegyenesebb utat választotta, hogy jövőben a tanitási tervezet semmi írott igéje ne maradjon holt betű, de közművelődést termő s éltető valósággá váljék a tanári testületek öntudatos hivatásszeretete és dologhoz értő munkálkodása által, mely egyszersmind kiszorít az iskolából minden napszámos felfogást és socialista elégedetlenséget, melyek még kedvezőbbre fordult napjainkban is sokszor inkább fizetési rangfokok s társadalmi befolyások vitatására terelik a közfigyelmet s érdeklődést, semmint a köztanitás belterjes erősítésére, művészi tökéletesítésére s ezzel a valódi siker biztosítására. Minden esetben a jövő tanári nemzedék magasabb és egyöntetűbb műveltsége, alapos és sokoldalú szakképzettsége van hivatva arra, hogy megteremtse és felvirágoztassa azt a éltető egységes magyar nemzeti szellemet s vallás-erkölcsi jellemesedést, melynek vezérlete mellett minden szépen éled. tenyészik, erősödik, virágzik és tennékenyül, mi az ifjú nemzedék művelődésére s javulásából eredő boldogulását a tartozik. Most már tán eljutottunk a Horeb hegyére, honnan az ígéret földére bepillanthatunk. Vajha a nemzeti művelődés ez Ígéret földére vezetne a revideált tanlerv élelbelépletése s az ifjú tanárnemzedék képzésére vonatkozó minden reform, melyre ma mindany- nyian örömmel gondolunk s előnyeinek megnyilatkozásait hazafias áhítattal óhajtva várjuk! Szarvason, 1899. május 12. tíenka Gyula.
