Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1898

- 27 A 6-ik vers Heltai fordításában:

„Ezek tanácsokba ne jusson az én lelkem és az ón dicséretein ne legyen az ö gyülekezetekben: Mert az ö haragjokba megölök az embert és az ö vakmerő bátorságokba elveszték a bikát* — s Károli szerint:

„Ez ö titkos tanácsokban röszes ne légy én lelkem, és az ö gyülekezetekkel ne egyesüljön az én dicsőségem ; mert az ö húsúitokban megölték a férfiakat, és az ö indulatjok szerint elronták a várost.“ Heltai fordításának kell itt is előnyt adnunk, ki csak „a vakmerő bátorságot“ fordítja helytelenül, inig Károlinál valami elképzelhetetlent találunk, midőn ökör helyett várost fordít.

A 22-ik vers viszont Károlinál, miközben: „A Jósef olyan, mint a termő ág, mint a forrás viz mellett való termő ág, sőt mint a két ágak, melyeknek mindenike a kő a falnak magasságát felhaladja“ — szavakkal fordítja, az érthetetlenséggel egybekapcsolt Ízetlenségnek valóságos non plus ultrája, melynek zavartsága és helytelensége egyszerre kitűnik, ha összehasonlítjuk pl. Komáromi fordításával :

„Termékeny hajtás Jósef, termékeny hajtás forrás mellett; ágazatai felnyúlnak a kőfalra."

És nemcsak a Mózes-féle könyvekben, ép ennyire hátra marad Károli fordítása a többi könyvekben is. Így a II. Sámuel 23, 2-8 versében található szakasz Dávid királynak hattyúdala volna, de Károlinál nem hattyúdal ez, hanem valami izetlen s az eredeti helyes értelmét teljesen nélkülöző szótömeg, melynek hasznavehetetlenségét a későbbi kiadók is érezvén, átalakított, azonban újból csak helytelen szövegezésben adták. — Jeremiás könyve s a Római levél meg Ballagi szerint valósággal hemzsegnek a hibáktól: a vizsolyi kiadásban az előbbiben 56, az utóbbiban 25 hely bizonyítja a helytelen fordiiást, mely helyeken Heltai fordítása többnyire megállja helyét, bár