Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1898

vele együtt a többi protestáns felekezetre nézve. Várva várták ezek a saját emberüktől, saját felekezetűk fiától fordított bibliát, s midőn megjelent az pár évtized múlva Károli bibliája képében, rögtön azt fogadták szent könyvükké, nem kutatva azt, hogy melyik érdemes a kettő közül pártolásra. Igen, Károli bibliája ily vallásos ok miatt lett a magyar Protestantismus áhitatosságának százados forrásává!

Mert, hogy a másik felvetett kérdésre is megfeleljünk, a fordításban épen nem múlja felül Károli bibliája a Heltíiiét. Jellemző Károli fordítására már az, hogy bibliájának nagy fogyatkozásai saját felekezetének fiait igen korán indították javításokra. Szenczi Molnár Albert két javított kiadással lépett elő: először 1608-ban, tehát mindössze 18 évvel a megjelenés után Hannoviában, s másodszor 1012-ben Oppenheirnben. Tótfalusi Kis Miklós hasonlóképen kétszer végzett gyökeres javítást rajta, s Amsterdamban adta ki először 1685-ben, másodszor 1700-ban. — De igazán mélyreható tudományos vizsgálat alapján mutatja ki Heltai fordításának előnyeit a Károdé felett Ballagi Mór „A magyar bibliafordítások körül való t a n u 1 in án y“-ában*, melyben Károdra vonatkozólag e lesújtó és rideg végső következtetést vonja le: „Szerző bibliafordítása minden később tett igazítások után is, nem mondom a tudomány, de csak a közönséges élet legszerényebb igényeinek sem felel meg.“ Ez állítás ridegségének ugyan ellene mond a Károli-féle bibliának 300 éves áldásthozó múltja, mellyel nyelvünk s különösen vallásos életünk fejlődésére befolyt, mégis viszont e nagy múlt még maga nem képes megalapítani elsőségét Heltai mellőzött bibliája felett.

Mert Ballagi mély theologiai ismeretei s tudományos búvárlat alapján mondja ki a kettőre véleményét, mondja

*) Nyelvtudományi közlemények III. k. 1864,