Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1898
16 — sen az isteni tanokat terjeszteni közöttük, melynek bizonyságául idézi a II. zsoltár idevágó szavait. Ez értelemben járt el — fordul a fejedelemhez — Alfonzé spanyol király, ki életével bizonyitá be, hogy a jó fejedelemnek legszebb és legszentebb kötelessége mindent megtenni „pro lege et pro grege.“ — „Tégy te is igy kegyelmes fejedelem, nyújts menekvést és segedelmet a nagy bajtól szorongatott anya- szentegyháznak; mert ha Dávid az Islennel való szövetség ládáját oly gyönyörrel vitte és őrizte házában, mennyivel inkább szükséges és gyönyörűséges dolog neked, fenséges fejedelem az Istennek Jézus Krisztus által hozott szövetségét ápolnod, Istennek evangéliumát védelmezned.“ — „Király vagy, a hazának atyja vagy! Szeme vagy, napja és világa az anvaszenlegyháznak, világosítsd meg tehát egyházadat Krisztus szavával! Fogadd kedvesen tőlem e királyi zsoltárokat, mert illik, hogy a királyi könyv fenséges királynak ajánltassék!„ Kéri ezek után Istent és Krisztust, hogy legyenek oldalán kegyelmükkel és védelmükkel a királynak, s védjék meg őt minden birodalmával együtt. Az ezután következő összefoglaló részben adja a zsoltároknak rövid tartalmát, s szivére köti minden igaz keresztyénnek, hogy szent Dávid példáját követvén az Ur Istenben gazdagok legyenek: hadd tomboljon a világ, hadd vigadjon — igen hamar vége lészen! Majd hozzáteszi: „tudom gyarló voltomat és elmémnek lassúságát, honnél könnyen megérthetem, hogy sok vétek nélkül nem leszen e munka: de ha azok igen nagy hasznot nem vesznek belőle, kiket az Ur Isten értelemnek és bölcseségnek drága ajándékival megajándékozott, mindazáltal hasznát veszik a szegény, együgyü keresztyének, kiknek kiváltképen e munkámmal használni akartam.“ Ezután adja az öt fő csoportba osztott zsoltároknak fordítását, minden egyes zsoltár előtt összefoglalván a rövid tartalmat, s ezenkívül a lapszélen minden verset tárgyi magyarázatokkal kisérve.
