Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1898

— 13 vallásszabadságnak törvény által való biztosítására Erdélyben. Majd szól az élőbeszéd egy következő részben a biblia neveiről s az ó és uj-testámentom különbségéről. S végre a harmadik részben adja Heltai az ó-testámentomi könyveknek számát és neveit, összefoglalván röviden mindeniknek tartalmát.

Ugyancsak 1551-ben kezdte meg Heltai a szentirás egy másik részének „A bölcs Salamon király könyveidnek nyomását is. de a melyet a legutolsó lapon található évszám szerint csak a következő 1552-ik évben fejezett be. A kötet négy részből áll, négy élőbeszéddel. Az első élőbeszédben általánosságban ismerted a részek tartalmát s e szerint: az első rész — Salamonnak bölcs beszédi, ;— megtanít arra, mint kelljen jól élnünk mind Isten, mind a világ előtt; a második —ra prédikátor könyv, — megtanít a kisértés és mcgunás, az engedelmességben való megmaradás és békcséges szenvedésre; a harmadik — Salamonnak legfeljebb való éneke, — azaz a dicséretek könyve; a negyedik rész — Salamonnak bölcsesége, — azaz a bölcseség könyve. A két középső előszó ismételt rövid foglalatja a tartalomnak. Fontosabb az utolsó, negyedik rész előtt álló előszó, melyben igazolni törekszik írónk, hogy miért vették be c részt Salamonnak könyvei közé, holott a szent atyák közül is többen ellene voltak annak, miután köztudomás szerint nem Salamon, hanem Philo irta azt. „Mikor ezo káért c könyv Salamon böltsességének irattassék, ne véld, hogy egyebet mondnak ennél: Salain o n 1) a c az Istennecigíijéröl való könyve.“ Ez az ok, a miért Heltai méltónak tartja, hogy a szent irás kanonikus könyvei közé felvegyék: ez a fő ok — mint maga mondja — mely minket arra int, hogy ezt a könyvet szeretettel olvassuk. — Különben sem a czimlap .sem az előszó fordítóról nem. emlékszik meg, de bízó-