Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1898

— 12 —

Mindkettő messze volt, s az ellenőrzés nehezen lett volna gyakorolható; talán ez indította H.eltait arra, hogy kedvelt tervének megfelelöieg maga állítson nyomtató műhelyt Kolozsvárott, melyhez társul nyervén meg a nyomdászai terén kiváló németországi HoíTgreft Grügyöt, meg is indította azt 1550-ben. — E nyomtató műhelyben jelennek meg az ö összes müvei, egy keltő kivételével az ötvenes évek közepén, a mikor is ö Hof'fgreff összeférhetetlen természete miatt hat éven át visszavonult a közös birtoktól. Csak 1559 ben jut a nyomda ismét kezére, mely időtől fogva körülbelöl 110 évig marad még a Heltai család birtokában.

Mindezen említett akadályok legyőzése után 1551. végen bocsátja közzé Heltai bibliafordításának első részét következő czim alatt: „A B ib 1 i a n ac első része, azaz Mos es ne c 5 könyve, mely magyar nyelvre fordít a tot a Hégi és Igaz Szent Könyvekből. 1 Genesis, 2 Exodus, 3 Leviticus, 4 Numeri, 5 Deuteronomium. Cum gratia et Privileg io Regilis Mai es tat es.“ Ma már igen ritka könyv ez, melynek Szabó Károly szerint már csak két teljes páldánya van az egész országban, az egyik az Erdélyi Muzeum, a másik a késmárki ev. lyceum könyvtárában. A műnek már ismertetett élőbeszéde 18 soros, a biblia olvasására buzdító páros rimü vers- kisérlettel kezdődik. Beszámol a bőkezű pártfogóról is, kinek segedelmével a kiadás létrejöhetett, ki nem más, mint „a nemes, jámbor és istenfélő szömély, az Fejér- várott lakozó Csáky Mihály.“ Azon Csáky Mihály, a kiről Kemény József gr. is szól*, úgy említvén öt. mint a ki egyike a Protestantismus legbuzgóbb pártfogóinak, s kinek békés szelleme nagy befolyással volt a nemsokára bekövetkezett vallási viták sima elintézésére s a prot.

*) Arcjiiv des Vereins iűr siebenbürgische Landeskunde,