Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1897

és ifjú legtöbbje sehogy se bírja magát elfoglalni. Ezért foglalkoztatni kell öt személyes befolyásunk szabályzó erejével. Ezért úgy szervezle is aztán tanintézetét, s abban úgy rendezte be a tanítás munkáját, hogy az ifjak az egész nap folyamán elenörzés alatt állva űzzék tanulmányaikat s fejlesszék gyakorlati ügyességüket. Az az iskolán kívül töltött szabad idő tehát legfeljebb olyanoknál fog hasznosan eltelni, kik mellé a módosabb szülök nevelőket, házi tanítókat, magántanárokat állíthatnak, Ezek az ifjak aztán ismét szabod időben s czélsserü vezetés melled gyakorolják magukat iskolai feladataik megoldásában s előkészületeikben. Ezért lehet talán több sikere a délelőtti időre szorítkozó folytonos tanítás mellett egyik másik iskolának a nagy városokban, hol a módosabb szülök meghoszák gyermekeiknek azon áldozatot, hogy fogadnak melléjük paedagognsokat. Őszintén szólva, annál kevesebb kilátásunk lenne a tanulás sikerére a vidéken, hol a leg, több szülő sem maga nem bírja otthoni tanulmányaiban ellenőrizni gyermekét, sem nem elég módos arra, hogy legalább egy-egy kiválóid) tanulót állíthasson önfegyelmezésben fejletlen gyönge gyermeke mellé, kinek magára utalt otthoni tanulása, ily körülmények mellett, ép ezért keveset érő lenne.

Nevelésügyi érdekek említhetők föl a mellett, hogy ha csak a családok életmódja, foglalkozása, életiránya, szokásai kedvtelései azt megengedik, ne térjünk el a tanításnak délelőtti és délutáni tanórákra való beosztásától, — legalább mi a vidéken.

Család és iskola kölcsönhatásukban mozdítják elő a nevelés nehéz feladatait Jobb ha a tanárok és szülök apró időközökben többször találkozhatnak növendékeikké!, mert gyakrabban több oldalban megfigyelhetik azokat lelki alakulásuk minden gondolható hullámzásában, mintha az iskola csak délelőtt s kizárólag csak iskolai munkakörben s a család csak délután önkénytes foglalkozásaikban hathat irányzókig az újakra. Csak egy napnak változatos eseményei, tapasztalatai s rontó vagy épületes behatásai hogyan formáljuk a fejlő ifjút?! Mi minden folyik be gondolkodásának irányítására, érzületének nemesítésére, vágyaira, elhatározásaira, mennyire alakúi, lermékenyül tanulmány s családi