Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1893

68

vendégeit fölkereste május 15. 16-án Nagy Zsigmond s mint az országos V. méhészeti kerület szaktanára elméleti és gyakorlati tanítást tartott a méhészetről. Hivatalos látogatását végezte nálunk a debreczeni kir. tankerület főigazgatója ns. Békési Gyula f. év junius 6. 7- napjain s minden osztályban, minden alkalmazott tanár tanítását, mondhatni a tanév végén a tanulás végeredményét megfigyelte, bár sietős útja miatt észleleteiről a tanárokkal eszmecserébe nem bocsátkozott. Végül az érettségiekhez kiküldve kormánymegbízott minőségében velünk együtt intézte a szóbeli érettségi vizsgálatokat ns. Hörk József, az eperjesi Collegium igazgatója, hogy ellenőrzéséről s tapasztalatairól magas megbízóját értesítse.

Végre íanárkarun'v ez évi megújhodásáról s együttes működéséről tehetni még említést annyiban, hogy afentrrtó Esperesség a nyugalomba vonult Szemián Dániel helyét Papszász Gyula helyettes tanárral és a körünkből Debreczenbe távozó Varga József helyét Adámy Rezső rendes zenetanárral tölté be. Az újonnan belépők nemes lelkesedéssel tölték be azon munkakört, mely személyes felelősség mellett reájuk hárult. Tanárkarunk egészben véve hivatásának teljes felelősséget átérezve, azon faradozrtt, hogy reá bizott kötelességének megfeleljen. Néhány tanártársam ideiglenes betegeskedése mely a tanulóság érdekében alkalma.; pótlás által lehetőleg enyhittetett — s a kor, képzettség és egyénileg eltérő munkaképesség nehézségei daczára közös ügyszeretet és kötelességhűség jellemezték a tanártestületet. Kisvárosi társadalmunk s művelőd ési vállal itaink eléggé tanúskodnak arról ez évben is, hogy tanárkarunk a szorosabban vett iskolai feladatokon felül nem vonta meg sem buzgó jóakaratát, sem tőle telhető áldozat — és szolgába .készségét semmi oly vállalattól, mely a tanár műveltségével s foglalkozási körével ha csak további rokonságban is áll. Legtöbben részt vettünk a helybeli lapok szellemi támogatásában az által, hogy szívesen Írogattunk oly dolgokról, melyek helyi társadalmi életünket érdekelték. Legtöbben nem vontuk meg közreműködésünket a körünkben fenálló és segítségünket igénylő oly tan- és nevelő intézetektől és intézményektől, melyekben képzettségünk és tapasztalataink arányában befolyást gyakorolni és sikerrel dolgozni magunkat hivatottaknak tudtuk. Az ovodák szervezése, kormányzása, a helybeli, községi ismétlő iskolák, ipar és kereskedelmi iskolák, a magánosok által fentartott polgári leányiskola érdekei a tanár-