Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1893

9

kelt óriási gyásznak is kellő magyarázatot adni. — Nem is ezek azok, ezek csak a nimbus megőrzésére szolgáltak; Kossuth nagyságát egy Isten adománya, egy nagy tehetség teremtette meg: az ö szinte csodás szónoki, képessége, es irói tehetsege. Tollal, szóval észhez és szívhez egyaránt tudott szólnni s e nagy tehetségét a haza érdekében ér vényesi'ette is holta napjáig, — E nagy elmebéli tehetséghez Istennek kegyelme megajándékozta Kossuthot a szónoki tehetség érvényesítéséhez annyira szükséges külső előnyökkel is az ő férfias szépségében és gyönyörű csengő hangjában. — Fáik Miksa igy jellemzi Kossuth irályát: „Kossuth irályában keleti dús szinpompa valódi déli hév vei párosult. Tündéikért volt. az, tele a legbájosabb virágokkal, melyek illata az olvasót annál inkább elszédité minél tovább haladt. Nem volt itt egyetlen, si\ár foltocska sem. Minden g.dlyon madárdal ziiigett. Majd vidáman csattogó pacsirta-dal; majd ismét mélabus fülmile-ének ; úgy cscngve-bongva az olvasó fülében, mint ha jól ismer dalok volnának, amik rég ott szunuyadoztak saját keblében s valami varázserőtől most fölébredtek, szárnyra keltek!“ — Első szónoki fellépése S.-A.-Ujhelyen történt midőn a cholera miatt fellázadt parasztság ellenében a város lakóiból védelmi őrséget szervezett. Első nagy szó- noki sikerét fogságából való kiszabadulása után Pestme- gye gyűlés-termében mondott nagy beszédével aratta, melynek bevezető részét a benne foglalt önjellemzésnél fogva érdekesnek látom közölni: „Közel 8 éve, monda, hogy

egy országos nagy szükség érzete felejtenem hagyá erőtlenségemet, s engem a név- és érdem-felen homályos polgárt késztető, hogy megkísértsem a töretlen pályát egy nagy czél felé. A pálya nehéz volt; göröngyökkel és tövisekkel tölt; előttem semmi törés, semmi nyom; én első