Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1892

6 kijelentés szerepel, de az expositió egyik kimagasló he- lyéii, a Zrínyi imádkozása jelenetében mint anticipáló jóslat még egyszer megismétlődik még pedig határozot­tabban a föcselekvény jellemzésére s a csodás színezettel még jelentősebbé téve, a mikor „háromszor láttatott Zri- ninek feszület hogy hozzá Iehajlott“ s biztosítván öt a mennyei dicsőségről, megígéri, hogy ; Mart'romságot fogsz pogántul szenvedni Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni (II. 83.) E jövendölés szerkezetileg az expositiónak közepére esik, közvetlenül a siklósi harc elé, a mely a voltaképi cselek- vény láncának úgyszólván első szeme, mint a háború refi­lls inditó oka. Ezzel szerkezetileg szinte szabatos ellen­párul a catastrofa közepén, közvetlenül a végső kirohanás, mint a cselekvény utolsó lánczszeme előtt Zrínyi buzdító beszédében a megváltást mint megvalósult tényt hirdeti, kijelentvén, hogy Isten Nem haragszik már ránk, mert itt büntetését Megvette bűneinkért s igaz törvényét Beteljesítette : most hűség érdemét Az nagy mennyben készíti s odavisz minket (XV. t.) Ez voltak ép a végső tusára készülő bajnokok lelke­sítésére szól s az üdvezülés reményével a vértanúi ha­lálra erősiti őket, de a mü tendenciája szerint érthet róla a költő korabeli magyarság, hogy bátorodjék a döntő nagy háborúra, mely az országot a török járom alól föl­menteni van hivatva. A haragvó isten harmad-negyed iziglen kivánta a nemzetet sújtani (I. 23.) a szigeti os­trom tartama alatt ez idő le nem telhetett s e büntetés meg nem történhetett, ellenben „Zrínyi és öltője már negyed i z, térjenek meg, halálról életre : akkor isten

Next

/
Thumbnails
Contents