Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1892

/ eltöri haragja vesszejét, a törököt, melylyel eddig súj­totta.“*) Azért a mit Zrínyi, a szigeti hős, vitézeinek mond, azt szorul szóra mondja a költő a maga kortár­sainak : Ne irtózzunk azért mi halálra menni Mely örök örömre grádicsot fog adni (XV. 5.) a politikai béke s a nemzeti jólét örömére ! 2. Az isten haragja eszméje­Alig a megváltás eszméje, akár mint az eposz cse- lekvényének alapeszméje, akár mint a magyar nemzethez intézett szózatnak harcra buzdító bitelve, a költöttek egé- szen eredeti gondolata, mely saját egyéni lelkületéböl és meggyőződéséből fakad fel, addig az isten haragjának eszméje a korát megelőző bibliás költészetnek s a maga korában is elterjedt közfelfogásnak uralkodó eleme, mely tehát egészen a korszellemben gyökerezik, s a mely épen Zrínyi eposzában növekszik fel igazául életrevaló költői notivummá. A Batiziaknak, Dézsieknek, Hcrváthoknak, Farkasoknak, Sziáminknak többnyire bibliai példákra és analógiákra épitelt feddö krónikáiban ugyanis az elbeszé­léshez jóformán tudós toldalékképen fűződik a világ vé­gével fenyegetőző morál, tendenciájával is inkább csíig- gedésnek mint bátorodásnak hintve magvait; ellenben Zrinyi eposzában egyenest a magyar nemzet történetéből vett eseményt úgy mond el, hogy benne az isteni harag és a cselekvény szerves egészkép függ össze, s következ­ményedben nem kishitűséget, de lelkesedést és erősödést van hivatva teremteni. A bibliások a zsidó nép történe­téből elvont tanulságokkal megfélemlítve a bűntől vissza­*) Arany Zrinyi- és Tasso-tanulmányok. [JátralngyoU irutai II. 109 Inj).

Next

/
Thumbnails
Contents