Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1892
4 Magyarország megváltója, meghalt hazájáért, hogy a magyar nemzet bűneiből kivetkezvén isten kegyelméből újra kivívja szabadságát és önállóságát. De ezt csak istennel teheti, mert az „Isten a/, a ki a mi állapotunkat dirigálja, kit fel akar magasztalni, megáldja szerencsével, kit leverni, elvonja előle a szerencséket, bár minden erővel igyekezzék azt megtartani és bár maga felöl profi- teálja ember azt, hogy quisque suae fortunae fa bér.1' És aztán „az mi bűneink elfordították az ő szemeit tőlünk és a mi tunyaságunk elundoritotta segítségünktől, mert noha ö tusakodóknak is meggátolja urjokat, a kiket gyűlöl, mindazonáltal ugyan, tusakodás nélkül a maga kedves szolgáinak sem enged győzelmeket.“*) A szigeti magyarok az Urnák kedves szolgái, de hogy megengesztel- * jék, az egész nemzet bűnei fejében tusakodniok, szenvedniük, sőt halniok kell — a költőnek e komoly meggyőződése a cselekvény motívumai közt a vallásos eszméket tette uralkodókká s a mit Krisztus nagyban az egész emberi nemért tett, azt Zrínyinek kicsiben meg kellett ismételnie a saját nemzetéért. így válik a megváltás eszméje a cselekvény tengelyévé, a melynek két pólusa az isten haragja és megengesztelődése, az ó és uj szövetségnek emberi arányok szerint megújuló főelve, hogy megóvja nemzetét a költő a legnagyobb veszedelemtől, a csüggedés és kétségbeesés erőt bénitó érzetétől, sőt megerősítse reményében, a mikor uj törökverő hadra serkenti, mint a hogy később hirdeti a Deborah énekével : nova bella elegit Dominus, et poitas hostium ipse subvertit.**) Az isten haragja — a megváltás munkája — az *) Zrínyi Az olvasónak. Hadtudományi munkái flott. 71 lap, **) Uj háborút kiván az Ur S az ellenség kapuit maga rontotta le. Áfiurn utolsó soraiban.
