Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1892
9 nyi vallásos érzületének természetét és a reformátióval szemben elfoglalt álláspontját, kivált, ha Zrínyinek még egyéb nyilatkozataival is megbövitjük : „Hun vagyon az az egész keresztyenek regulájában vagy Krisztus urunk tanításában, hogy fegyverrel kell eretneket, törököt az mi hitünkre hoznunk Sohol bizonyára én azt fel nem találom, de találom azt, hogy békességesen, tűréssel, szenyvedéssel szenyvedjünk mindent .......... s z. Péternek nem vala szabad a maga oltalmáért is kardoskodni .... ok nélkül és csak religiónak szilié alatt valakire támadni nem jó, nem Isten kedve szerint való. . . De ezt a mostani világban levő papjaink másképpen értik, holott éjjel nappal szegény országunkban zelusnak neve alatt lutheránusok s kálvinisták ellen declamálnak, ezekre hadakoznak és kiáitnak nem mezítelen igazság okaival és az Isteniül rendelt instructional, hanem haraggal, gyülölséggel s ha őtölök lehetne tüzzel-vassal. Nincsen talán charitas berniek, avagy ha van is. besütittetett az gy ül öl ség tői és a maga passié-játul; azért nem isteni zeliis ez, hanem lábok alól felszedett ambitiö, ki'd magok javát s nem az Isten dicsőségét keresik, kivel Krisztus urunk intentióját, fundalióját és testamentumát elrontják.“*) Az ambitióról szólva igy folytatja: „Látta az mi időnk, most is látja ennek (t. i. a papság ambitiójának) hasznát, avagy igazán hogy mondjam, ártalmát, holott most a papság- első fundamentomját a maga conditiójának tartja, hogy tapodhassa s gázolhassa az politicus administrátióval a világi urakat. Es látni fogja azután is minden ország a ki ezt az abusust a elérusban megengedi. Nem ez volt a mi Sz. István királyunknak intentuinja, de mi az ő *) Zrínyi, Mátyás király életerői vívlő elmélkedések. Iladtiulományi munkái 149—löl lap.
