Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1889

— 7

tartás mellett a gyöngét is képessé teszi arra, hogy a nevén esett csorbát kiköszörülje s a becsületes munkások között hasznavehetőnek bizonyuljon.

De még ha kötelezni óhajtanák is a kormányzó testületek az ág ev. gymnasiumokat évi értesítőikben ilyen névszerinti részletes osztályozás közlésére, ezzel

b) aligha valami czélszerű dologra lennének azok kötelezve. Mert ugyan kinek is szolgálnának az értesítők az ilyes kimutatásokkal ? A statistikának. Semmikép sem érzem magam jogosítva kicsinyleni az igazság nyomozására czélzó statistikát. Koránt som. Sok olyan körülményről ad tájékozást és íelvilágositást a stalistika, melyből az iskolai élet érdekei iránt őszintén érző ember levonja további leendőire nézve a tanúságot s következtetést. De az is igaz, hogy furcsa bántó és czélzatos játékot is űzhetni ám a statistika számadataival. Bizonyosan sokan emlékezünk még azon esetre, midőn középiskolai viszonyaink statislikai adataival foglalkozó jeleseink egyike-másika úgy okoskodék: az államgymnasiumok tanulói közül az érettséginél nagyobb százaléka bukik meg a tanulóknak, mint az autonóm gymnasiumoknál ; tehát ott sokkal nagyobb a szigor. Utóbb azonban fordulat állott be ez ügyben. Most meg nagyobb százalék bukik meg évek óta a prot. gymnasiumokon, semmint az államiakon. Erre aztán nem mondják : tehát most olt nagyobb a szigor, de igen is mondják, hogy azok a hitványabb iskolák. Igaz, hogy ilyenkor aztán a statistika arról nem számol, hogy eredetileg az államgymnasiumok nagyobb részint székvárosokban lévén, müvellebb társadalmi rétegekből szedik tanulóikat. Azt se mondja a statistika, hogy nem lévén a tanulói létszám minimuma törvényileg kikötve, — itt csak