Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1887
9 Nem változtat. Folytassuk a Kérdezgetést mindaddig, mig a tanulók a dologgal egészen tisztában nincsenek. Megvilágítjuk azt minden oldalról. Rámutatunk a természeti tárgyakon előforduló ilynemű alapidomokra. Végül lerajzoltatok. Így járunk el a többiben is könnyűn kezdve s fokozatosan felfelé haladva, összehasonlítva s megkülönböztetve a lényegest a lényegte'entől. Ha a többi háromszögeket ismeri már, akkor csoportosítjuk. A későbbi tanításban a stilfajok ismertetésénél mutassuk meg a tanulóságnak először a levelet vagy a rajzolandó részletet, magyarázzuk meg, hogy kik alkalmazták, hol, milyenek főtulajdonságai, szépségei ; a mit lehet, fejtessünk meg tanulókkal. Valami képes atlaszban, műemlékeken vagy tárgyakon mutassuk meg, — jó ha az olvasmányokkal kapcsolatba hozható s abból meríthető — mikép s hol alkalmazták. Ha a rajz összetett, oszszukfel apróbb részletekre. Miután egy részt kidolgoztunk vagy a legjellemzőbb vonásokkal a táblára skizziroztunk, a többit a gyermekre bízzuk. Szemléleteiről a tanuló adjon számot röviden de velősen. Rajzoljon szóbeli előadás után s viszont kész rajzokat fejtsen meg. Milyen hatalmas észfejlesztő erő rejlik abban, ha a tanuló megrajzol olyat, a mi szóval volt vele közölve vagy midőn a főfogalmak, milyenek az egész, a rész, a kiterjedés, magasság, mélység, lapok, szögek slb. megismerésénél szemléleteiről számot ad s azt röviden az odavaló szavak megvállogatásával teszi. Ili lépten-nyomon alkalma van a nevelőnek meggyőződni, vájjon növendéke érti-e a dolgot, nem értelmetlen magolás-e egész munkássága ? Milyen nagy ür tátong a nevezett két eljárás közt ! A tanuló általános fogalmakat nyerjen mindenről. Ezt azonban nem úgy érjük el, hogy
