Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1886

- 7 —

A harmadik házasságával beköszönt boldogságát tetőzte a családon kívüli boldogsága is. Szabad bejárata volt Augustus udvaránál, s annak fénye, élvezetei kellemessé varázsolták életét. S ez igy tartott zavartalanul egészen 51 éves koráig. Ekkor, mintegy felhőtlen égből csapott le a villám boldogságára, s végét szakitá az ő kényelmes, élvleljes életének éppen akkor, midőn két legfontosabb müvével a »Metamorphoses*-sel és a „Fasti*- val volt elfoglalva.

Egészen váratlanul érte őt a csapás, hogy Augustus kegyét elvesztve, az őt a fekete tenger partján levő Tomi városába száműzte. Kicsinyes lélek kifakadásaiként kellene feltűnniük a Keservek könyvében felhalmozott panaszoknak ha nem tudnék, hogy a finomabb miveltséghez, kényelemhez, szellemes emberek társaságához szokott udvaroncz egyszerre egy kietlen vidékre, miveletlen sőt söpredék nép közé jutva, ott egy csapásra minden szellemi, minden anyagi élvezettől meg lelt fosztva.

Mi volt, mi lehetett a vétke, mai napig sem lehet tudni. Hogy nem valami bűnt, hanem esak errort (hibát) követett el : kitűnik egyrészt abból, hogy száműzetése nem »exilium* volt, melyet a senatus szokott hozni, hanem csak »relegatio*, melyet a császár rendelt el s mely nem volt összekötve sem vagyona, sem polgárjogai elvesztésével ; másrészt a saját nyilatkozataiból, melyek szerint vagy az »Ars amatoria* lett volna az ok, vagy olyasvalaminek a látása, a minek kiderülése Augusztus családjára vetett volna árnyat. Megnevezni ezt nem akarja, nehogy újból megharagitsa a hatalmas császárt. Trist. II. 207.

»Költeményem s önnön hibám veszejtett el engem,

De nem szabad erről emlilést sem tennem.

Világért sem újitnám tel sebeidet, császár, t

Haragod egyszer is nagyon nagyon fáj már.*