Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1885

— 10 —

törekedvén, óhajt szellemi alakulásuknak irányt adva befolyni.

És itt egy kellemetlen tapasztalatról is említést kell tennem, s ez az, hogy épen alföldünkön az újabb kor természetének megfelelő s magában véve eléggé örvendetes, de az iskolai életben következményeinél fogva sok kellemetlenséget okozó átalakulás észlelhető. Ez pedig abban áll, hogy a szerényen díjazott hivatalos, vagy szokás szerint úgynevezett úri osztály gyermekei fogyó arányban lálogafják a gymnásiumot; ellenben a jobb módú iparosok és földmivesek gyermekei évente fokozódó számban lépnek a tudományos szakpályákra előkészítő gymnasiumokba az alföldön. Ebből keletkezik aztán egy nehezen elhárítható baj az iskolai életre. A műveltebb családok mind kevésbé támogatják házi nevelői hatásukkal az iskolát, a kevésbé műveltebbek támogatása pedig alig kielégítő, sőt legtöbbször visszás. így az iparos és földmives osztályhoz tartozó szülői körök legtöbbje — tisztelet a kivételeknek — nem kísérheti kellő figyelemmel a gymnasiumba lépő s felső osztályokba emelkedő ifjúnak sem iskolai, sem otthoni életfejlődését. Hamar feléje kerekedik sok esetben a fiú a szülőknek az ezek előtt mystikus és azért tiszteletre méltó német, latin, görög, szépészeti és történelmi tanulmányainál fogva, hajlandók lesznek benne hozzá tartozói többet, maguknál tökéletesebbet látni s igy lassacskán ő irányoz, de nem irányoztatik, ő válik hangadóvá, s felelősség nélkül uralkodóvá akkor, midőn még koránál fogva mások kormányzása alatt kellene állania s igy kiszakad a család azon fegyelmező befolyása alól, mely természet szerint az iskolai tanítás és nevelés leghatalmasabb szövetségese. Bizonyosan alföldünkön ez egyik oka annak, hogy erős küzdelemre hiv naponta és évente az a mindinkább elharapódzó hivalkodás, az a foglalkozónak látszó