Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1884

Nem a kifüggesztett írott törvények, nem ezek ünnepi meghirdetése s alkalomszerű idézgetése magában véve, hanem a tanárnak czéltudatra valló következetes erkölcsös akarata ad fejlődési irányt a tanulóságnak és ez idézi föl azon tisztességes magatartásra, önmunkásságra, értelme- sedésre, tudományos képződésre és jellemesedésre serkentő mozgató erőket, melyek az ifjúság szerencsés kifej lését megindítják s alakulását szabályozzák. A tapasztalat meggyőz arról, hogy fegyelmezni annál nehezebb, mennél nagyobb tömeggel állunk szemben. Ezen körülmény magában véve annak belátásához segíthet minden iskolai dolgokkal kevésbé foglalkozót is, hogy mennyivel erősebb munka vár a tanárra protestáns gymnasiumaink sok helyütt túlnépes osztályaiban, mint oly intézetekben, hol kevés s azon felül szigorúan megválogatott és még időnként is kíméletlenül meg- és ki-rostált ifjúság képezi egy egy osztály népességét.

Iskolai életünk ezerféle bajait megelőzni és csökkenteni czélozván összes fegyelmi intézkedéseinkkel, voltakép minden fegyelmezés alapgondolata a rend, s így czélja tárgyikig a rend fenntartása s alanyilag a rend megszokása és megszerelése. Főként a tér, az idő s a teendők nem másítható egymásutánja, a beszéd, a gondolkodás és a viselet tisztesség tudata által szabályzóit rendezettsége az, mire jelen korunkban fegyelmező gondoskodásunk irányulni tartozik.

Miután már a térben létesített rend fentarlása és következetes megőrzése is egyik eleme a gymn. fegyelmezésnek, ebből érthető, hogy minő előnye van az átnéz- hetően beosztott tágas és czélszerü iskolai helyiségeknek, kényelmes, a tanuló test fejlettségének megfelelő padrend- szer, abban a tanulónak minden pillanatban biztosan átnézhető elhelyezése, nemcsak tanárnak s tanulónak teszi