Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1884
12 — eme érintett körülmény arra nézve, hogy a fegyelmezést gymnas. élelünkben el ne hanyagoljuk, mert oly mulasztás lenne az, melynek következményei első sorban a tanítás s ennek alapján az embernevelés sikerét is kocz- kára vetik. Ezek a fegyelmezésnek ama enyhébb, emberségesebb feladatai melyekre a gymnas. tanár korunkban a legnagyobb gondot fektetni köteles, mert ha a lélekmüvelés ezen finomabb feladataival meg nem küzdött, az élesebb és durvább természetű s bizony legtöbbször kétes hatású fegyelmi eszközök, minők netán a jutalmak s büntetések s ezek képzelhető gazdag elágazásai, nem fogják őt sem tanitói, sem nevelői czéJjaiban óhajtott sikerhez vezérleni. Ha többre terjeszkednem az ide vágó észlelelek felsorolásában, tekintve évi értesítőnk szűk keretét, nem volna is tanácsos, azt hiszem mégsem szabadna berekesztenem fejtegetésemet azon gyakorlati következtetés levonása nélkül, hogy a józan és lapintatos fegyelmezés minden erénye s minden értéke az öntudatos és hivatásának tudatában önérzetes tanár egyéniségétől függ. Igaz, a természet is megajándékoz egyiket több, másikat kevesebb előnnyel s a rokonszenves külső, az átható és kifejezésteljes hang, a költői képzelem teremtő gazdagsága, az értelem dolgok lényegére irányuló átható erélye, az akarat szívóssága és törhetlen tevékenysége mind oly kedvező alkotó elemei a tanári temperamentumnak, melyeknek ha valaki nagyobb mértékben birtokosa, hamarabb válik be kedves és közhasznú tanárnak. De a természet leggazdagabb kegyajándékai sem oldanak föl senkit szakszerű tanulmány kötelezettsége alól, ki napjainkban gymnas. tanárként működni óhajt. És itt aztán, ha vaskos kötetben rendezve terjesztené is elő a tanári képződés minden sarkalatos teendőit a gondolkodó szakember, ha meggyőzőleg felsorolná a
