Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1883

beszakadását. Lássunk egynéhány példát: M a r c z a 11 ő (Veszprém), Z s i t v a t ő (Komárom), N y ár á d t ö (Maros- torda), mind hasonnevű folyók torkolatának jelzése. Árok- t ő (Borsodm.) alkalmasint valami régi árok (ásás, csatorna,) lehet magának a Csörsz árkának a Tiszával való kapcsolatánál. Mező-Túr határában Túr tő, a Berettyó torkolatánál fekvő térség, a Berettyó régibb nevétől a Túrtól igy elnevezve. A Berettyóparti községek és helyek most is Túrtól neveztetnek, igy: Mező-Túr, Tur-kevi, Tur-pásztó, Turked (szőllő Turkevi mellett) Foktű. inkább Foktő Pestmegyében a Vajasfok, Duna egy s/.akadékától vette nevét, melynek tövénél fekszik. A régi hely elnevezéseknél a tő nagy szerepet játszik. Jerney »Magyar Nyelvkincsek Árpádék korszakából* czimü müvében rendkívül sok ily szóösszetétel található. A torok elnevezés gyérebben fordúl elő, igy: Zsitvatorok (felváltva Zsitvatő helyett), Vajastorok (Pestmegye),. Téretorok (ér. melv összeköti a Tiszát a Hód tavával Csongrád megyében), Sebes-Kör ostor ok örvény (Békés megyében). Ezekből látjuk, hogy a torkolat eredeti elnevezése a tő és torok.

Feladatunk volt rövid szemlét tartani vízrajzi helyneveink felett. Erezzünk azt hogy dolgozatunk nem teljes, hogy még sok olyan elnevezés van különösen a sárréteken, mikre közelebbről kiterjeszkednünk kellett volna, nem is tart jelen értekezésünk igényt arra, hogy rcndsze- resdolgozatnak tekintessék, mert egy ilyen számára még igen sok felölelni való anyag kínálkozik. Háládatos tárgy kikutatni igazi értelmét az ilyen helyneveknek: Bér, be re (Egyházasbér. Berhida, Bértől), Bor (Bélbor, Hegyes bori derék, Borbánd, Borfő. Borszó, melyekben a bor szó aligha azonos a borital szavával), C s e r, csere (Cserő Csere köz, Cserhida, Csertelek, ezekben is aligha kell mindig a cserfát érteni), Csők, csoh (Csokfalva, Csokalj, Csoktele,