Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1879
24 tolták volna Nem tudjuk tehát bizonyosan, de sok okunk van hinni, hogy a homok alatt van oly földnem, mely kisebb-nagyobb tojás nagyságú különféle könemekből áll. híz a k a v i c s. Nálunk tehát a fekete föld alatt van a sárga föld, az alatt a márga, még mélyebben a homok, azután alkalmasint a kavics. De nem mindenütt \an ez igy. Vannak olyan kerti és szántóföldek, hol a felszínen van az agyag, másutt meg a homok, sőt vau hely, hogy a kavics kerül felszínre. A hegyeken nagy területek fordulnak elő, hol a földfel illetőt merev kövek alkotják, de az nem is alkalmas aztán a földművelésre. YIÍ. Fejezet. Termelési és tenyésztési előismeretek. 23. §. Vályog, tégla, cserép edény, szén, só, érczek, bányák. A földből, fekete televénvből úgy, mint az agyagból, vályogot vetnek, a homokos agyagból téglát égetnek, a jóféle agyagból fazekasmunkákat, cserépedényeket készítenek. A begves vidékeken mélyen szoktak a földbe ásni, hogy onnan mindenféle érczköveket aknázzanak ki, azok a helyek bányáknak neveztetnek. Van például szénbánya. honnan szenet aknáznak ki ; van sóbánya, vasbánya, rézbánya, ezüstbánya, aranybánya. Nálunk, mivel a felszínen nem igen van homokunk, a homokot is a földből kell ásni, s azt a helyet homokbányának hívják. Az ember a különféle földnemekel, ásványokat mindenféle szükségletekre tudja használni. 24. 8 Búza, gabona, zöldség. Gyümölcs, szőlő. Erdő, Növénytermelés. •ló földben terem a búza. A mi fekete televény föl-
