Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1879
dönk nagyon alkalmatos a búza ős más gabonanemüek, úgymint: árpa, zab, tengeri, (kukoricza) köles termesztésére. A mi szántóföldjeink tehát termékenyek. Kivételt csak a szikföldek tesznek, melyek túlkemények, nincs semmi hornokalkatrészök, azért leginkább csak legelőknek használják. Körteinkben megterem a zöldség, de ez már jobban szereti az iszapos talajt, azt a földet, mit finom rétegekben a folyó vizek árja rak le. Nálunk megterem a hüvelyes vetemény : bab, borsó, lencse; megterem a takarmány növény: lóhere, muhar, gyepszéna. — Ahol meggy cseresznye, alma, körte szilva és különösen szőlő, «így szóval gyümölcs terem, azok a szólók. Szőlőink termését gyakran a tavaszi fagy, máskor a nyári soká tartó aszály teszi tönkre. Szarvas mellett van több szőlóeso- port. Délre esnek: a Maczóéri és Szappanos szőlők. Keletre : a Sirató, Bezini , Érparti és O-azőlők. Éjszakra • a Halászteleki szőlők. Szarvas alatt délnyugatra van az Annaliget. Itt sok különböző fa nő. nemcsak gyümölcsfa, de olyan fák, melynek fáját szerszámnak, vagy tüzelőnek használjuk. Az ilyen fás helyet erdőnek hívjuk. Nálunk alig van erdő, azért nincs elegendő fánk. A Körösön szállítanak sok tüzelő fát. Ezt nagy erdőkből szállítják, melyek a hegyek és dombok oldalát és alját néha roppant nagy területeken borítják. Az erdő levegője, enyhébb, mint a puszta föld-é, azért az erdők nyáron a meleget, télen a hideget mérséklik. A növények ültetése, gondozása oly őzéiből, hogy hasznot hozzanak, növénytermelésnek mondatik. A növénytermelés jövedelmez. 25. §. Barom, baromfi. Selyembogár. Méh. Állattenyésztés. Szarvason sok lovat, szarvasmarhát, sertést, juhot
