Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1879

is neveznek. Azt is látjuk, hogy a vizen jönnek fenyő 1 á- p o k. Fenyőszálak vannak összekötve s azokat vontatják lovak által viz folyása ellenében, vagy maga a viz viszi a folyás irányában. Megtörténik az is. hogy tölgyfából hasított ölfa leboc.sáttátik a vízbe, hogy vigye tovább, ezt nevezzük r u c z a 1 á p n a k. Legtöbbnyire az ölfát, nádat kasokba rakják (de nem rnéhköpükbe !) s úgy szállítják tova. Nagyobb folyókon gőzhajók is közlekednek.

A láp, csolnak, ladik, hajó, gőzhajó, mind a vizi k ö z- 1 e k e d é s t mozdítják elő.

VI. Fejezet.

Talajnemek előismerete.

22. §.

Fekete fold, agyag, márga, homok, kavics, kő.

A mi kerti földünk fekete. A fekete föld termékeny. A fekete föld t o I e v é ii y földnek vagy televénytalaj- nak neveztetik. A televényföld növényi és állati hulladékok és ásvány porladékok vegyíilétéből támad. Ha a földbe ásunk, akkor a fekete televénvtöld alatt sárga földre akadunk, néhol fél másutt egész méter mélységben. Ez a sárga föld a g y a g n a k neveztélik. Kútásásnál még mélyebben szoktak ásni, ott a sárga föld alatt kékes földre bukkanunk, ezt m á r g á n a k nevezzük, s az nem egyéb, mint nagyobb inésztartalommal biró agyag. Még mélyebbre van egy szürke földműn, ez a h o m o k. A homokréteg adja a kút vizét. A homokot apró szemcsék, különféle csillogó ásványtörmelék alkotja. A mi homokunkban a szem' csék nagyon aprók, de van olyan homok is, a hol a szemcsék nagyobbak mákszem vagy borsó nagyságúak. Oly mélyen nálunk nem ástak még, hogy a homokrétegen átha-