Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1879

16 bői kifakadó forrásokban veszik eredetűket. A for­rást kútfőnek is nevezik. A Körös forrása messze Erdélyben van Körösfő falunál. Körösfő azt jelenti, bogy Körös forrása. Azonban abból az egy forrásból nem foly­hat ki oly nagy vízmennyiség, mint ez a mi Körösünk a város alatt. Lassanként, a mint előre halad, gyarapodik vize. A Körös több mellék-folyóval bir. Ezeket is Körö­söknek hívják, igy különböztetik meg őket: Sebes-Körös Fehér-Körös, Fekete-Körös. Egy mellék-folyóját Berettyó­nak hívják. Szarvas alatt már minden mellék-vizeivel együtt van a Körös, s azért ez a Körös H ármas-Körös- nek neveztetik. Innen a Körös dél-nyugati főirányban, mert van sok kanyarulata, s akközben folyásának sokféle iránya, a Tisza felé folydogál nagyon lassan. Minden más folyók rendes sebesebben szoktak folyni. Azért a Körös folyását lomhának mondhatjuk. A folyók (lassúbb vagy sebesebb) folyását a folyó esésének nevezzük, A hol a folyó vize magasabb helyről hirtelen alacsonyabb helyre esik, ott támad a vízesés. 11. §• Torkolat, folyam, part. A hol a Körös a Tiszába ömlik, az a hely a Körös­nek a torkolata vagy torka. Szarvas felett is van ily torok, hol az Ó-Berettyó a Körösbe ömlik. A helyet Túrtőnek nevezik, mert a Berettyót régen Túr folyónak hivták. A tő is a folyó torkolatát jelenti. A Tisza nagy folyó, beléje sok folyó vize ömlik, az ilyen nagy folyó folyamnak neveztetik. A Tiszát, mikor már a Kö­röst is felvette, méltán megilleti a folyam név. A Tisza a Duna folyamba, ez pedig a Fekete tengerbe ömlik. A ten­ger az az összefüggő nagy viz, mely a föld felületének két harmadrészét boritja, melybe a szárazföldön összes gyülemlő vizek ömlenek.

Next

/
Thumbnails
Contents