Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1879
i A patakoknak, folyóknak, folyamoknak van rendes ágyuk vagy teknőjűk, melyben folynak, ez a m e d e r. A medernek széle a par t. Part van kettő, a folyó viz két oldalán. Egyiket nevezem jobb p a r t n a k, a másikat b a 1 p a r t n a k. Mindig a viz folyásától függ, melyik a jobb, melyik a bal part Ha a vizéig például hajón a viz folyása irányában nézek, akkor jobb kezem felé esik a jobb part, bal felé a bal part 12. §. Tó, mocsár, láp, irtrovány. Vannak olyan vizek is. melyeknek nincs rendes lefolyásuk, valami teknő féle mélyedésben összegyűlnek, megfeneklettek s ott rekednek. Az ilyen vizmedencze tónak neveztetik. Szarvason nincsen tó, minden víznek van lefolyása. Azt nem mondhatom tónak, a hol a viz csak eső vagy hóiéból gyűlik össze, s csakhamar kiszárad, azt I o- c s o g ó n a k vagy vadvíznek mondja a magyar ember. Van eset rá, hogy a viz nem gyűlik össze parttal ellátott medenczébe, nem ló, hanem siktéren ömlik szét, s nem talál rendes lefolyást, ilyenkor támad a m o c s á r. A Körös nagyon hajlandó ilyen mocsarakat alkotni, ilyen a Sárrét. A hol a mocsaras helyen vizi növények a viz felett és alatt sok éven át növényszövedékböl egy réteget, alkotnak, az olyan helyet ingoványnak nevezzük. Azt a növény-szövedéket néhütt kiássák, kiszárítják s tüzelésre használják, neve t ő z eg vagy tu rf a. Az ingoványon veszedelmes járni, mert ott könnyen be- sülyedhet és oda veszhet az ember. A Sárréten vannak ilyen ingoványok. Az ingoványt lápnak is mondják. 13. §. Csatorna, árterület, gát, vizszabályozás. A mocsaras, ingoványos, lapos vidék egészségtelen, mert a viz ott poshad s a levegőt; rontja. Különösen hi2
