Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1879

15

nak, a nagyobbakat begyeknek mondjuk. Sok begy együttvéve alkotja a hegységet, s ha egy sorban emelkednek egymás mellett hegylánczolatot. A hegynek van alja, oldala, t e t ő j e. Az oldal, ha hirtelen emelkedik, meredek, ha lassabban, m e- n e d é k e s. A tető sokféle alakkal bírhat, azért csúcs, kúp, orom, tű, fog s több másféle neveket nyer. A Mátra tetője egy szép kúp.

Tőlünk keletre. Erdély felé, a honnan a Körösök folynak, nagy hegyvidék terül, a Bihar hegység,

9- §•

Völgy, nyereg, hágó.

A hegyek közt maradnak mély helyek, ezek a völ gyek. Nálunk nincsenek hegyek, tehát nem lehetnek igazi völgyeink sem. A hegyek közt a patakok és folyók a völgyek felé folynak, medreik ott képződnek. Néhol két hegy közt nincs is völgy, csak egyszerű horpadás, az ilyen horpadást nyeregnek hívjuk.

Vannak hegyek, melyeknek lánczolatában hosszú vonalon nincs völgy, legfeljebb nyergek. Ha az ilyen nyeregre kell felhatolni, arra az utat irányozni, hogy a hegy- lánczolat túlsó felére juthassunk, akkor a nyereg hágó nevét kap. A Körös mentén, Erdély felé van például egy ilyen, a Királyhágó. Mátyás király tétette járhatóvá útját, tőle nyerte nevét.

III. Fejezet.

Vízrajzi előismeretek.

10. §.

Folyó, forrás, patak. Mellékvizek.

Szarvas városát nyugaton érinti a Körös vize. A Körös folyó viz. Szarvas alá éjszak-kelet felől foly. A folyó vizek patakokból támadnak. A patakok pedig a föld-