Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1878

7

érzelemre hat, hogy azt Istenhez emelje s istenes fogadalmakra irányítsa. — Bizonyosan ezen érdek kényszeritette a protestánsokat arra, hogy előszeretettel foglalkozzanak összes iskoláikon a zeneművészettel s ha nem is annyira a gazdag elágazásit s költséges tanulmányt igénylő hangszerzenére lett a súly fektetve, de mindenkor melegen ápoltatott az éneklés gyakorlása. Vádolnak is bennünket gúnyolódva azzal, hogy szeretünk templomainkban, családjainkban, bajaink s örömeink között énekelgetni; de vigasztal Schiller költői Ítélete: „Wo man singt, da lass' dich ruhig nieder“. Ezen szellemi szükséglet méltatása vitte reá a békési ág. liitv. ev. esperességet, hogy midőn a gymnasium felső osztályaihoz kapcsolt tanító-képző intézetet i861-ben létesítette, első helyen ennek felszereléseid s aztán hogy általában a gymn. tanulóknak is alkalom adassék legalább a zene elemeiben jártasságot szerezniük, létesítette a gymn. zeneintézetet. Ezen intézet működik 18 —19 éve, s ha nem is adott senkinek teljes művészi képzettséget, mert hisz feladatánál és szervezeténél fogva csak elemi tanításra szorítkozik, mégis jótékonyan kihatott a tanulóság zenészed érzékének fejlesztésére legalább azoknál, kik mint nem általán mindenkire kötelező, de önkény- tes tantárgyra, a művészet ez ágára is figyelmet, időt s igyekezetét fordítottak. E mellett az énektanítás, mint a többi tantárgyakhoz hasonlítva tartalmánál fogva is a tanulóra inkább kedvderitő s szórakoztató tanulmány szintén mivelte- tik — igaz ugyan, hogy inkább a természetes jó hallás, mint művész, Ízlés és belátás alapján, — annyira, hogy vegyes karokban összhangzatos föltevések gyakoroltatnak, s az ifjúság összéneklése nevezetesebb ünnepélyeknél a közönségnek bemutattatik. Mind« a mellett tehát, hogy a zene- tanitásról a szarvasi gymnasiumban gondoskodva van, s ezzel a kezdet nehézségein már is túl volnánk ; mégis a mennyiben az emberképzés ezen módjai a túlterhelés vádja nélkül a gyinnas. tanulmányok keretébe beilleszthetők lennének, a