Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1877
10 pedig azon szabadabb alakjában,'4) hol a szerkesztés alapjául a fokhálózatok segélyül vétele mellett főleg a folyók vízhálózata szolgál, leginkább ott van helyén, hol a tanulót hazája részletesebb ismeretére kell vezetni, tehát az uj tantervek szerint a népiskoláknál a VI-ik. a polgári iskoláknál a IV-ik, a mi gvmnásiumi tantervűnk szerint szinte a IV-ik, s a reál iskolai tanterv szerint a Vl-ik osztályban. Megkísértem a tanitásmódnak alkalmazását egy pár vonásban leírni. A tanuló kezébe tankönyvül nyújtsuk hazánknak jól szerkesztett tankönyvét.15) A tanításhoz fali abroszul a Berghaus- Gönczy Europa és Magyarország földképét használjuk. Maga a tanmenet a következő rendben foly. Tájékozás az osztrák-magyar monarchia fekvése és határaira nézve. A monarchia nagysága és népessége. A két állam viszonya. (Tankönyvem 1—3 §) — Magyarország alkatrészei és nagysága (38. §.) — A hegységek áttekintése. (40 §). — Északnyugoti, Északkeleti és Erdélyi Kárpátok áttekintése. (41., 50 és 52. §§ első pontjai.) — Az Alpok hegyrendszeréhez tartozó hegységek (00. § első pontja.) Síkok áttekintése (66. és 67. §§ első pontjai.) Magyarország folyó és álló vizeinek áttekintése. (70. §.) — A magyar királyi birodalom országainak áttekintése. Magyar Királyság. (88. §.) Horvátország (95. §.) Dalmátország (96. §.) — Mindezek fali földabrosz mellett begyakoroltatnak s nyujták az általános tájékozást, hogy ez alapon hozzá foghassunk a szerkesztő módon az egyes vidékek földrajzának tanításához. A kiindulás leghelyesebb, ha azon megye vidékéről történik, hol a tanoda van, s a hová való illetőségű a tanulók legnag}’obb része. Annak végeztével vétetik elő a Dunántúli kerület a következő vidékek szerint : 1. Rába-Lajta vidéke. 2. Balaton vidéke. 3. Dunamelléke. A Dunáninneni kerület : 4. Vág-Nyitra. 5. Garan-Ipoly vidéke. 6. Duna melléke. Tiszáninneni kerület: 7. Hernád-Sajó. 8. Bodrog vidéke. u) Lóhs0 methodusa. Autodidaxis utján e tanítás módra jutottam én is, mielőtt Lobséét ismertem volna 15,) Tanítványaim e czélra az általam szerkesztett tankönyvet használják, czime : Mihálfi József Magyarország és Ausztria Földrajza főtekintettel a természeti viszonyokra. Budaptsst, 1876.‘‘ Második kiadás 1878.
