Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1877
11 9. Tisza melléke. Tiszántúli kerület: 10 Felső-Fisza és Sza-. mos vidéke. 11. Közép-Tisza melléke. 12. Körösök vidéke. 1ü. Alsó-Maros vidéke. 14. Temes-köze. Király hágóntuü kerület: lő. Szamos, 16. Maros. 17. Aluta vidéke.— Magyar- ország 5 kerületében tárgyalt ezen 17 vidék után jő 18. Fiume. 19. Dráva-Száva köze. 20. Száva-Adria köze. Álinden egyes vidék vagy környék tárgyalásánál azon vidéknek vizei, hegyei, közlekedési vonalai, megyéi, nevezetesebb városok és faluk fekvése, a tanár által a táblán lerajzoltatnak s a tanulók azt megfigyelik s utána rajzolják. Később egyes vidékeket feladványul önállóan a fali-földkép segítségével előleges utasítás és tankönyviekben kijelölt tananyag alapján magok is szerkesztik. Hogyan kelljen az ebképen az egyes vidék körül csoportosított tananyag kezelésénél eljárni, arra nézve például álljon itt: A Körös folyók vidékének leírása."') Békésrn egyétől keletre Erdély'7) határán emelkedik a Bihar hegység. Ezen hegység forrásai s nyűgöt felé nyíló völgyeiben összegyűlő csapadék vizek (eső, hó) táplálják azokat a folyókat, melyek a Hármas-Körös medrébe gyülekeznek s abból a Tiszába ömlőnek. E folyók közt van három Körös s igv e folyók egész környéke, mely a Bihar hegység gerinczótől a Körös folyó torkolatáig térjed, találóan Körös f o 1 y ok v i d é kének nevezhető. Ezen vidéken terjed Bihar, Arad és Békés megye (Aradmegyének egy része ugyan a Maros parton fekszik, azonban a megye területének legnagyobb része a Körös vidékére esik, és azért róla szólni itt van helyén.) A vidék területe 209.2 négyszög miriamétOr, lakosainak száma az egy milliót meghaladja (1.083.988.) Tehát nagyságát tekintve jóval nagyobb, mint az Alsó-Austriai főherczegség. I8) Egyik másik vidék természeti alkatát s művelődés-történelmi fontosságát tekintve alkalmasabbnak látszott volna a bemutatásra, de azon körülmény, hogy ezen évkönyv olvasóinak legnagyobb része épen ezen vidéket vallja szükebb értelemben vett hazájának, döntött a Körös vidékének javára. ”) Nem tartom helyesnek azok túlzását, kik nehogy az unio-törvény ellen láttassanak véteni, a hangzatos geographiai neveket kerülik, s például Buda mi.it geographiai fogalom helyett a főváros jobboldali részéről s Erdély helyett, erdély- részi hazáról beszélnek. Erdély marad Erdélynek úgymint pl. az Alföld Alföldnek, anélkü I, hogy használata által az összes egyhaza mint államnak egységét sértenék.
