Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1876

5 rlolkodóra azon másifhatlan kényszerűség, mikép azért szüle­tünk, hogy előbb-utóbb meghaljunk: azért vagyunk gyerme­kek, ifjak, hogy alig élvezvén az ifjúság ártatlan örömeit, komoly küzdelmekben emésszük föl erőnket, tehetségünket sokszor oly csekély eredményekért; azért erősödünk meg közérdekű küzdelemben, hogy midőn épen munkaképessé­günk teljességét és ügyességünk délpontját elértük, ha­nyatlásnak induljunk, elöregedjünk s remegve vagy meg­nyugvással nézzünk a kérlolhetlen halál felé. mely értékes eredményeit tekintve oly rövidre szabott életünknek véget vessen. Bizonyosan ezen fájdalmas ellenietek összhangzó meg­oldására eléggé tanulságos azon tanulmány, mely bennünket az életkorok fogalmához s ezzel lényegének ismeretéhez vezet. Az életkorok osztályozásánál különböző szempontokból indulhatni ki. Némelyek földtani s meteorológiai tapasztala­tokra építik az osztályozást s igy az emberi élet lefolyásá­ban négy életkort különböztetnek meg. Nevezetesen azon nem épen kifogás felett álló észleletből indulva ki, hogy a föld körében úgy az időjárást, mint az ez által szabályzóit összes életiéjlöiiést tekintve középszámitással 18 évi időközök mu­tatkoznak olyanokul, mint a melyekben a kifejlés és átalaku­lás más és más irányt s jelleget ölt magára, az emberi élet időtartamát is 18 évi időközökre osztották be s négy életkort külömböztettek meg. Így az első életkor a tágat)b érte­lemben vett gyermekkor, mely tehát a születés per- ezétől a 18-ik életévig terjed. Ez a gyors kifejlés kora, melyben általában az egész testszervezet, kivált az idegzet s ezzel kapcsolatban a lélek sokoldalú és gyors növekvése, erőre, uralomra emelkedése a szembeötlő. Ezen szenvedőfo- ges jellegű kort a képződés, az előkészület s a kifejlés jel­lemzik. A második életkor az ifjúkor, mely tehát ötí-ik életévig tart s melyben túlnyomókig a csontrendszer a ver­és izomrendszer gyors kifejlése szerepel s ezzel kapcsolatban az öntevőbb, tervszerűbb s tehát már többé nem szenvedő­leges jellemű benső képződés lép előtérbe s a mely időszak­ban egyéni s erkölcsi jellemünk öntudatos kifejlesztése fog- Jalkodtat bennünket, magunkat adott életkörülményeink kö­zött határozott egyénekké s jellemekké alkotván. A harma-

Next

/
Thumbnails
Contents