Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1875
12 szó államról; másrészt egy állam több népet foglalhat magában és megint ugyanaz a nép több államra kiterjed. Magától értetődik, hogy itt a földrajz, úgy mint az a természettant földrajznál is történt nem foglalhatja magában az egész tant az emberről vagy az államról, hanem feladata a népeket és államokat földrajzi szempontból vizsgálni és az anthropo- logiának és a nyelvekről szóló tannak, csak a legszükségesebb főtételeit felkarolnia, és épen úgy nem az egész államoeko- nomiát és statistikát, hanem csak az államok geographiai viszonyait.23) Az elválasztó határok megjelölése szükséges a történelemmel szemben is. Sokan abban a véleményben vannak, hogy a földrajzi ismeretek érdekességét történelmi anyagok felkarolásával kell emelni. Tekintélyes irók, mint például Schacht oda nyilatkoznak, hogy a földrajznál helytörténelmi anyagot, még ha a földrajznak mint tudománynak fogalma annak ellent is mond, nem kell kizárni, hanem szánt- szándékkal beleszőni.24) Milyen minden inger nélküli például a bécsi síknak megnevezése a nélkül, hogy megemlékeznénk Habsburgi Rudolfról és Károly asperni győzedelméről? Maga a kellemes Murteni tó nyer jelentőségében a burgundi hadsereg megsemmisülése által, a Teutoburgi erdő Hermann és Wittekind rajza által, valamint Pozsony a „moriamurpro rege nostro Maria Theresia“ által.25) Schacht felfogása ellenében Schouw nem találja czélszerünek történelmi jegyzeteket a földrajzba felvenni; a legtöbb esetben azok magával a tannal összefüggés nélkül állanak ott, és azért jobban vagy kevésbé terméketlen függelékként állanak ott. Nem a földrajban Lützen említésénél kell Gusztáv Adolfot és halálát ismerni tanulni, hanem ezen hősnek történelménél, halálának megemlítésénél kell a földképet kezünkbe vennünk és a helyet megmutatnunk, hol ez a város fekszik, mely a földrajzban magában jelentéktelen.2<i) Ugyan ily értelemben mondja Ritter: Azon tudomány, a mely arra van szorulva, hogy számára a vonzerőt és a hasznosítást más tudományok szolgáltassák és a mely nem foglalja magában saját kifejlődhetésé2S) Lásd. U. o. 8. 1. 24) Theodor Schacht. Lehrbuch der Geographie. Mainz. 1855. 5. lap. U. o. 6. 1. M) Schouw, 10 lap.
