Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1875
13 nők csiráját, az nem fog sem más tudományokat sem az életet megtermékenyíteni és halva született élettelen marad, semmi esalékony máz által nem lesz életre hozható. Az ilyen nem tarthat rá számot, hogy a tudományok közzé számíttassák és a szellemképző iskolai tantárgyak között helyet sem érdemelne.27) Ezekből annyi világos, hogy a történelmi anyagra, azért hogy tartalmát ez által érdekesebbé vagy kópzőbbé tegye, a földrajznak nincs szüksége. E felfogás azonban nem zárja ki annak megengedhetőségét, hogy midőn különösen a helyrajzzal foglalkozunk, meg ne említsük, hogy itt vagy ott valami nevezetes dolog történt, mely ama helynek jelentőségét kiemeli s nevéhez mint elválaszthatlan attribútum oda tapadt, s ezt tesszük a nélkül, bogy a földrajznál lennénk kötelezve magáról az eseményről érdemlegesen szólni, tudván azt, hogy az a történelemnél már is tárgyaltatott vagy egy- ideüleg tárgyaltatik. Ki tudná Szigetvárt, mint földrajzi pontot jelentéktelenségében megtekinteni még is a nélkül hogy Zrínyire ne gondoljon, ki Hunyadot a nélkül, hogy egykori urának daliás alakja szemei előtt fel ne tűnjék. Mi a történelemtől jogosan nem követelhetjük azt, hogy midőn az idők folyamában történő eseményeknél kutatja az okokat, fejtegeti azok következményeit, hogy a mint valamely földrajzi fogalomra szüksége van, azt azonnal földrajzi tekintetben tüzetesen ismertesse, ép úgy azzal, ha a földrajz egyes történelmi eseményekre utal, nem jár kötelezettsége annak, hogy azoknak részletes ismertetésébe belemerüljön. Hisz a mennyiség- tani földrajzban sem az a feladat, hogy trigonometriai tételek leszármaztatásával vagy a természettaniban sem az, hogy elvont általános phyzikai törvények bebizonyításával foglalkozzunk, mindezeknek ismeretét a földrajznak feltételeznie kell. Ha a földrajz tudományának felfogásában sikerül kijelölnünk a határokat a meddig az terjed, tudjuk határozottan megkülönböztetni saját anyagát attól, a mi a vele érintkező segédtudományokhoz tartozik, ha mélyebb felfogással felismertük a középpontot, mely körül csoportosulnak az ismeretek, melyek egy rendszeres egészet képeznek; akkor minden ellenkező felfogással szemben határozottan állíthatjuk, hogy a földrajz már eddig is egy életképes, a szellemi erőt 37) C. Ritter. Einleitung, 156. I. és Hodoly László, összehasonlitó földrajz IV. 1.
