Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1875
!) val rendelkezik, hogy a nehézség abban rejlik, mit kelljen belőle a tanintézeteknek felkarolni, ha a czélt, mely általa elérendő, veszélyeztetni nem akarjuk. Mindazt felkarolni, a mit a földrajz, mint tudományos rendszer magában foglal, a középpontból kiindulva bejárni azon tudományok tereit is mind, melyek vele, mint segédtudományok érintkeznek, nem fog vezetni czélhoz. Szükséges, hogy kolrátozhassuk magunkat, bizonyos határokat vonni; kijelölni, mi tartozik közvetlenül körébe, s igy alkotja kiválólag tartalmát, s ettől elkülöníteni azt, mire néha vonatkozások történhetnek, de mikbe mélyebben belemerülni nem a földrajznak, hanem valamely segéd- vagy rokon-tudománynak feladata. Az ilyen korlátozás, ha valahol, akkor különösen itt szükséges. Élénk kifejezést adtak ennek tekintélyes szaktudósok és nevelők. A dán Schouw mondja: A mit különösen a földrajzi tankönyvekben rosszallani kell, az az anyagnak helytelen halmozása, abban az összefüggésnek s az ö s s z e h a s o n 1 i t ó kezelésnek hiánya.'9) Tudvalevőleg megkülönböztetjük a meny- nyisógtani, természettani és politikai földrajzot, és bizonyos egyike sem maradhat ki a földrajz fogalmából, ha az teljes akar lenni, másrészt azonban határvonalokat kell vonni, ha a földrajz nem akar lenni a legkülönfélébb — legtöbbnyire természeti tudományok egy nagy tömegének encyclopaediája.19 20) A fő törekvés az legyen, hogy a földnek, fölül étén ek őslakosainak hű összképe nyujtassék. Hibás eljárásnak kell tartanunk tehát azt, ha a mennyiségtani földrajzban kimerítő csillagászattal találkozunk. A csillagászatból a földrajznak csak arra van szüksége, a mi a föld nagysága, alakja, mozgására s a nap és hold iránti különböző helyzetére vonatkozik, a többi bolygók, üstökösök, állócsillagok, csillagzatok, szintúgy a fogyatkozások ismertetése bízvást, elmaradhat, mint nem oda tartozó. A természettani földrajzban legelőbb magával a föld felületével vagy földkérgével, (mert csak is a kérgét ismerjük még) találkozunk minden vonatkozás nélkül a szerves lényekre s ez a főtárgya a szó legszorosabb értelmében vett földrajznak. Itt vizsgáljuk a tenger és száraz, a földség és sziget, 19) I. F Schouw. Proben einer Erdebeschreibung. Berlin, 1851. 4. 1 J0) U. o. 4.1.
