Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1875
10 továbbá a területek felületének egyenetlenségei a hegy, völgy és sík, azok földtani alkata s ezzel szoros kapcsolatban a forrás, patak, folyó és tó s végre a levegő hévmérséklet, tehát az égalj viszonyait. Annyi áll, hogy ezeknek előadása képezi a földrajz főfeladatát. Azonban nem oda kell itt törekedni, hogy mennél több adat gyűjtessék össze, hanem, hogy az összegyűjtött adatok alkalmid szolgáljanak tanulságos összehasonlításokra, mik által a földfelületónek ismerete mennél hivebbó legyen, hogy a tárgyalt ország az olvasó lelki szemei előtt mint egy kidomborodó plastikai kép tűnjék fel.21) De nem csak a földkéreg maga, a levegő és a viz, mely azon előfordul, képezi tárgyát a földrajznak, hanem az élőlények, növények és emberek is, melyek alakítására befolytak jogosan vétetnek itt fel. Azonban különbséget kell tennünk a növénytan maga és a növénytani földrajz között, mert mig az vizsgálja a növényeket a mint azok magokban véve szervileg és együttvéve rendszerekben léteznek, az alatt a növénytani földrajz más szempontból kiindulva és más módon tárgyalva annyiban szól róluk, a mennyiben valamely földrajzi hely jellemzésének egyik vonását képezik. Szintúgy a földrajz nem szólhat az állatokról úgy mint a zoologia, sem az 21) E sorok íróját főleg ezen elv vezérelte, midőn Magyarország és Ausztria földrajza czimű művét (megjelent Pest, 1876.) megirá. Az előszóból szabadjon a következőket idézni: „Földrajzi tankönyveinket gyakran éri az a vád, hogy nevek és számok élettelen halmazával terhelik meg a tanuló elméjét, a nélkül, hogy a tárgyalt országok hű képét nyújtanák. Szerző e fogyatkozáson kívánt segíteni, midőn középtanodai használatra tankönyvét szerkoszté. Törekvése főleg oda irányult, hogy hazánknak mennél hivebb képét nyújtsa, s ezt úgy hitte leginkább elérhetőnek ha a fősulyt a hegy- és vízrajzi viszonyok ismertetésére fekteti. E körülményből folyóíag hazánk hegységei és folyóvizei itt terjedelmesebben vannak tárgyalva, mint az tankönyveinkben eddig szokásban volt stb *) *) Szerző meg fogja engedni, hogy itt álljanak a Lloyd april 24-iki száma tanügyi rovatának következő sorai, a mint azokat „Orosháza“ hetilap a 23-ik számban közli: „Ez egy jeles s igen ajánlható könyv, melynek szakképzett s a tárgy iránt lelkesült tanítókat kivánunk. A szerző azon helyes nézetből indult ki, hogy divó földrajzi tankönyveinkben az adatok és nevek szokásos halmaza minden nevelészeti- s magoknak a tudományos elveknek is ellenére van s végül minden földrajzi oktatásnál a teljes eredménytelenség eredményéhez vezet. — O tehát fősulyt a természeti viszonyokra fektet, s ily módon a földrajzi oktatásnál állandó s tényleg egyedül képző elemeit előtérbe teszi. A könyv nagy gonddal, van kidolgozva. Az állam fekvése — s határainak, nagysága, népességaránya — s állami viszonyainak általános rövid előrebocsátása után, a szerző legelőbb Ausztriát — és pedig először a császárság — és aztán az egyes országok általános természeti viszonyait tárgyalja. — Ez utóbbi szakaszban, magától értetik, a statistikai anyag szinte fel van
