Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1874

közönyös lélokalkatra emlékeztetnek. Ezen tapasztalatokból vissza- haladólag a lélekalkatok képies magyarázata végett az embereket bizonyos állatokkal hasonlították össze; — de ez méltatlan játék, melyben több a gunyolodási viszketeg, mint a komoly igaz- ságszer.etat s mely összehasonlításokból könnyen veszedelmes előítéletek támadhatnak olyanoknál, kik alapos vizsgálódásokra se nem hajlandók, se nem képesek.

Minthogy továbbá a nemi különbség s az életkorok fokozatai a lélekalkatra módosító hatással vannak, ezért a tapasztalat is arról tanúskodik, hogy nők inkább sangviniko—melancholikus, a férfiak inkább choleriko—phlegmatikus lélekalkatok keverékeit s átmeneti fokozatait tüntetik föl önmagukon. Szintigy a gyermekek rendesen vérmes, — az ifjak mélás — a középkorban levő meglettek heves, — s az elaggottak közönyös lélekalkatuak, habár ezek csak ideiglenes módosulatai a lélekalkatnak, mely alapjában folytonosan önmagához hiv és ugyanaz marad. Szintigy tapasztalatilag meggyőződhetni, hogy bizonyos néptörzsek és nemzetek tulnyomólag bizonyos lélekalkatot tüntetnek föl önmagukon, mely a nemzeti jellemben talál aztán kifejezést. A néger, ki minden újításnak ellensége s történet nélkül önmagába mé- lyedve él, vagy inkább tengődik, e mellett piszkos cynismusban s egykedvűségben tölti napjait, legtöbb e néptörzshez tartozó egyes példányaiban megtestesült phlegma; ellenben a mongol népfaj, mely romboló világcsatákat vívott s jelenleg is merész rablókalandokat s vad zsarnokságot űz, leginkább cholerikus; az ame-- rikai indián, mely vadságában is annyira ragaszkodik hagyományos szokásaihoz s bús dalaiban regés múltját dicsőíti, alattomosságra, boszúra annyira hajlandó, tulnyomólag melancholikus; az austráliai népfaj pedig, mint már gyöngédebb testalkata, roppant izgékonysága, ideges dühe is mutatja, főleg sangvinikus. Mind ezek ellenében a kaukázi népfaj — tömegét s nem az egyes elágazásokat tekintve — leginkább megközelíti a szabályszerű lélekalkatot, habár ennek körén belől az egyes nemzetek sok jellemző lélekalkatot tüntetnek elő önmagukon. így — hogy csak futólag az európai népekre s nemzetekre szorítkozzam — az izgékony franczia, ki a változásojcnak, az újításoknak annyira barátja, ki l egtöbb föltevéseiben s terveiben annyira állhatatlan, ki a divatos által anyira vezéreltetik s egyre uj kormányformákat alkot, hogy azokat csakhamar elejtve másokkal cserélje ki — eredetileg sang-